Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MEZŐGAZDASÁG - ÁRUTERMELÉS - PIAC

lásra is csak részben voltak kötelezettek a nemesek, főként tiszteket szállásoltak nemesi házakhoz, de a nemesekre kirótt szálláshely nem lehetett több, mint az összes szükséglet egyharmada. A quantum fizetése, mint a legfontosabb szolgáltatás központi he­lyet foglalt el a korszak történetében. A quantummal kapcsolatban a korabeli forrásokból nem annyira a mértékéről, mint inkább beszedé­sének módjáról kapunk részletes adatokat. 16 A beszedésről hozott ta­nácsi rendelkezések vizsgálatából világosan kitűnik az a tendencia, hogy az emelkedő összegekkel egyenes arányban nő a behajtás szi­gorúsága. A nemfizetők szankcionálása a pénzbírságokkal indult; kö­vetkezett a végrehajtás: 1731-től 3 évi nem fizetés után; majd a váro­si eltulajdonlás és árverés; mígnem 1747-ben már katonai erővel tör­ténő végrehajtásban csúcsosodott ki. A szankciókkal különösen a vi­déki birtokosokat szorongatták, 1740-ben tanácsrendelet mondta ki, hogy amelyik vidéki birtokos 1 hónapon belül nem fizeti ki a hátra­lékait, annak birtokát elfoglalja a város és eladja. Ugyancsak ebben az évben az 1731 óta érvényben volt 3 évi haladék helyett, az 1 hóna­pos határidőt valamennyi birtokosra kiterjesztették. Mint minden más adót és szolgáltatást, a quantumot is lehetett borban fizetni. A tanács által rendezendő kérdés ez esetben a bor ára volt. 1731-ben az újév napi ár volt a beszámítható; 1739-ben egy há­romakós hordó - jó minőségű, nem valami lőre - 6 magyar forintot ért. A jó bor ára azonban 1746-ra ugyancsak megemelkedett, s így az ár is; a minőségtől függően, 10-12-14 magyar forint volt az átvételi szorzó. Abban az évben jó volt a termés, a nagy mennyiségű bor quantumot a város már nem tudta saját szekereivel beszállítani, ezért elrendelte, hogy a gazdák maguk szállítsák a bort a város pincéibe. A quantumfizetés alóli mentesítésre igen nehéz példát találni, egyetlen említésre méltó, a Piac utcai házakhoz tartozó boltok men­tessége. Ez a mentesség csupán annak bizonyítéka, hogy a quantu­mot nem személyre szólóan vetették ki, s a boltok után a házak ré­szeiként már fizetett a tulajdonos. A szolgáltatások történetének második korszaka 1755-ben kezdő­dött: a Leopold által is szentesített szerződés ugyanis nem akadá­16 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. k. 683. p., 2. k. 299. p., 2. k. 307-309., 2. k. 767-768. p., 3. k. 174. p., 3. k. 303. p., 3. k. 358. p.

Next

/
Thumbnails
Contents