Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

Nagy-Miskolc népességfejlődése 1690 és 1850 között Történeti Diósgyőr" Hagyományos"" Ipari"" Nagy-Miskolc Miskolc települések összesen 1690 4000-5000 _ 1715 2400-3000 ... 1745 7500-8500 1184 583 9500-10500 1792 14000-15000 2305 2407 1059 20000-21000 1819 16500-17500 3052 2876 1800 24000-25000 1850 16435 3135 3430 1513 24513 'Mindszenttel együtt. "Felsőgyőrrel együtt. * "Görömböly, Hejőcsaba, Szirma. ""Hámor, Ómassa, Újmassa, Ó-, Új- és Répáshuta. problémák miatt nem tudjuk elegendő mélységig feltárni. A népességfejlődés adataiból azonban mégis jól látható, hogy e települések más utat jártak be. A XVIII. század második felében Diósgyőr fejlődése ugyan némileg elmarad Miskolc mögött, de a környékbeli falvak robbanásszerű növekedésnek indulnak (illetőleg az ipari települések túlnyomó többsége a semmiből ekkor keletkezik.) Noha ez a növekedési ütem a XIX. század első felében szelídül, sőt az ipari településeken átmenetileg népességfogyás következik be, összességében Nagy-Miskolcon belül egy bizonyos súlyponteltolódás figyelhető meg. Míg a XVIII. század elején Miskolc népessége alkotta a településegyüttes lakosságának több mint 80 százalékát, addig arányuk a XVIII. század végén háromnegyedre, a XIX. század közepén kétharmadra csökken. Úgy tűnik, mintha a várost övező falvak illetőleg Diósgyőr - vagy legalábbis bizonyos településrészek - lassan elindultak volna a Miskolc elővárosává alakulás útján. Utoljára vessünk egy gyors pillantást Miskolc helyére a magyarországi városi népesség fejlődésében. Nincs most terünk arra, hogy részletekbe menően próbáljuk összevetni egymással a különböző demográfiai folyamatokat és jellemzőket, csak a népességfejlődés egyszerű, de sokatmondó adatsorában hasonlítjuk össze Miskolcot néhány alföldi és kelet-magyarországi nagyvárossal, valamint Pest-Budával.

151 151 Az adatok a felsorolt városok monográfiáiból, valamint THIRRING G. összeállításából származnak. THIRRING G. 1911.