Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

végig alacsony mértékű marad - az 1814-1825. közötti időszak leg­magasabbra emelkedett 5,1 ezrelékes értéke a korabeli adatokkal ösz­szevetve mindössze csak átlagos mértékű természetes népességnö­vekedést jelent. Ezt követően viszont a szaporulat erőteljes népes­ségfogyásba megy át és a rövid idő alatt bekövetkezett több, mint 3500 esetet kitevő halálozási többlet miatt az összesen vizsgálható 60 év eredménye végül is nem növekedést, hanem a kiinduló 14 000 fős népességhez képest közel 2000 főnyi természetes csökkenést mutat. Ezzel szemben Hámorra és Massára vonatkozóan elképesztő, a mai Afrikára vagy Dél-Amerikára emlékeztető (12-23 ezrelék kö­zötti) természetes népszaporulati értékeket kapunk, ami azt jelenti, hogy adott ütem mellett a kiinduló népesség 30-40 év leforgása alatt megkétszereződhet. Ez ténylegesen be is következik. Annak el­lenére, hogy anyakönyvezési hiányok miatt egy évtized adatát nem tudjuk megbecsülni, Hámor és Massa kiinduló 410 fős népességé­hez képest az 1849-ig terjedő 64 év alatt körülbelül 600 főnyi termé­szetes szaporulatot - közel 150 százalékos növekedést - könyvelhet el. Miskolc esetében felekezetenként nézve adatainkat azt látjuk, hogy míg a reformátusok és evangélikusok természetes szaporulata végig az adatokkal figyelemmel kísérhető időszakon át nagy hullámokat vet, addig a római katolikusok természetes szaporulata a XVIII. szá­zad közepétől az 1790-es évekig alacsony és hullámzó, az 1790-es és az 1820-as évek közötti 30 évben egyenletesen növekvő, majd utána a másik két felekezettel párhuzamosan és azonosan hullámzó ritmus­ban megy át negatív értékekbe. A katolikus népességszám azonban a szaporulat, illetve fogyás mértékétől függetlenül tovább növekszik, szemben a csökkenni kezdő protestánsokéval. Ez világosan jelzi azt, hogy önmagában a természetes szaporulattal nem biztos, hogy meg lehet magyarázni egy népesség növekedését vagy csökkenését, ugyanis az ritkán azonos a tényleges szaporulattal. A vándormozgal­mak növelhetik, csökkenthetik, vagy éppenséggel semmivé tehetik egy adott terület, illetve település természetes szaporulatát, avagy részben vagy egészben pótolhatják a természetes fogyást. Vizsgála­tunk során mindegyikükre találtunk példát. Miskolc esetében (22. táb­lázat) számításaink a XVITL század végétől szinte folyamatosan nö­vekvő és egyre számottevőbb mértékű bevándorlás tapasztalható. Ez alól mindössze a napóleoni háborúk végét követő gazdasági vissza-

Next

/
Thumbnails
Contents