Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

sérülés. A leírt esetekben a felnőttek 96, a gyermekek 80 százaléka felgyógyult, a többiek elhaláloztak.

136 Ha ezeket az arányokat az akkoriban Miskolcon bekövetkezett átlagosan évi 600 halálesetre vetítjük rá, akkor 100 lakosra évente körülbelül 80 megbetegedés esne, ami ma meglehetősen kevésnek tűnik.

137 Valószínű, hogy az olyan kisebb betegségekkel, melyek nem okoztak munkaképtelenséget akkoriban senki sem törődött, bár nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget sem, hogy a meglehetősen magas arányú csecsemő- és gyermekhalandóság miatt fizikailag-biológiailag igen „válogatott" népesség maradt életben, mely a maihoz képest esetleg ellenállóbb volt a természeti hatásoknak és a kisebb fertőzéseknek. A másik forrás, melyből a népesség egészségi állapotára következtethetünk a katonai célú összeírások csoportja: az újoncállítások jegyzékei valamint a nemesi felkelések összeírásai. Előbbire vonatkozóan 1788-ból van adatunk, utóbbira azonban kénytelenek vagyunk megyén kívüli példát hozni, mivel a Borsod megyei összeírok a nemesek fizikai fogyatékosságainak, betegségeinek feljegyzését igen hiányosan és felületesen végezték el a napóleoni háborúk alkalmával végrehajtott felmérések során. 21. táblázat Hámor és Massa természetes és tényleges szaporulata Tényleges népességnövekedés Növekedés évi átlaga Természetes szaporulat Vándorlási különbözet Tényleges népességnövekedés Növekedés évi átlaga összesen évi átlag Vándorlási különbözet fö fő ezrelék fő fö 1 ezrelék fö 1785-1792 70 10,0 29,4 1792-1802 378 37,8 92,2 45 5,6 13,6 +333 1802-1819 126 7,4 9,3 496 29,2 36,6 -370 1819-1829 6 0,6 0,6 271 27,1 29,3 -265 1829-1840 -38 -3,5 -3,8 124 12,4 13,3 -162 1840-1849 107 11,9 13,3 !33 14,8 16,6 -26 A sorozási adatokból megállapítható, hogy a nemesi ranggal nem rendelkező miskolci újoncok fizikai állapota sokkal rosszabb, mint a Szatmár megyében 1809-ben összeírt nemeseké. Ez az adat azért figyelemre méltó, mert abban az időben a nem nemesek közül nem 136 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/e. 1795/1813. 137 Egészségügyi és szociális statisztikai évkönyv 1996 (1998) 40, 50. p.