Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

tolikus egyház kívánalmainak megfelelően a nem katolikus fél (rendszerint a nő) reverzálist adott, vagyis vállalta azt, hogy minden leszármazott ilyen nevelést kap - ez volt az ára ugyanis annak, hogy a felek a római katolikus templomban megesküdhessenek -, ami természetszerűleg a katolikus népesség további növekedése irányába hatott. Mindent összevéve azonban azt kell mondanunk, hogy a római katolikusok számbeli térnyerése Miskolcon a XIX. század első harmadáig főként a bevándorlásra vezethető vissza és csak másodsorban a vallásváltoztatás következménye, melyre a reformkortól kezdődően minden valószínűség szerint a termékenységi különbségek is „rásegítettek". Megjegyzendő, hogy az ellenreformációs időszak központi egyházi és államhatalmi nyomása ellenére e folyamatok elsősorban spontán kezdeményezések, és nem szervezett akciók eredményének tekinthetők. Az erőszakos hatósági intézkedések - mint annyi más alkalommal a történelem során - sokkal inkább a felekezetek közötti kapcsolatok elmérgesítésére, a különböző vallásokat követő emberek összeugrasztására voltak alkalmasak,

108 mint a felekezeti arányok jelentősebb megváltoztatására. Némileg visszatartó hatása lehetett annak is, hogy a közvélemény főleg az elhagyott felekezeté - elítélte

109 a vallásváltoztatást. (Természetesen az azonban nem vitatható, hogy személyes okok mellett a hatalom nyomása, esetenként anyagi kedvezmények juttatása befolyásolhatta az egyének vallásváltoztatási döntéseit.)

110 Ami az etnikumváltásokat illeti, ennek kapcsán az irodalom a bevándorló idegenek igen rövid időtartam, két nemzedék alatt történő beolvadását hangsúlyozza.

111 Ez a gyors identitásváltás azonban megfigyelésünk szerint főként a XIX. század közepére - második felére volt jellemző, nem az azt megelőző periódusra. A XVIII. századi miskolci és Miskolc környéki lakosságot sokkal inkább a különböző a nyelvek egymás mellett élése, valamint a nyelvi keveredés jellemzi, mint a XX. század első felében Miskolc történetét összefoglaló szerzők által hitt asszimiláció, illetve az etnikai csopor108 B.-A.-Z. m. Lt. IV 501/c XVII. XVIII. 4064. 109 B.-A.-Z. m. Lt. 1501 /c 19. cs. 110 SZENDREI J. 1904. 375. p. 111 MARJALAKI KISS L. 1931. 14. p.; SZENDREI J. 1886. 79. p.