Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

téseken keresztüli a kapcsolatuk. Mindez kifejezésre jut abban is, hogy amikor megvizsgáljuk azt, hogy az esküvők a hét melyik nap­ján történnek, akkor az egyes felekezetek esetében teljesen eltérő mintákat találunk. (Lásd XIII. ábra.) A római katolikus esküvők 64 százaléka vasárnap, 22 százaléka hétfőn került megrendezésre, a reformátusok 80 százaléka hétfőn és szerdán, az evangélikusoké ugyancsak közel 80 százalékban vasár­nap és kedd között (főként hétfőn) zajlott le. A keresztény egyházak általában tiltották a zajos mulatságok pénteki rendezését (valószínű­leg az erre történő előkészületeket sem nézték jó szemmel), így gya­korlatilag a csütörtök, péntek, szombat potenciálisan kiesett az es­küvőre alkalmas napok közül. A többiből való választást azonban már az egyes felekezetek, illetve az ezekhez tartozók szokásai alakí­tották ki, bár az egyházi hatóságok ezt igyekeztek befolyásolni. 101 A választott napok elhelyezkedése egyébként azt is sejtetni engedi, hogy az esküvő, illetve lakodalom időszakunkban minden valószí­nűség szerint nem egynapos rendezvény lehetett. A népmozgalmi eseményekre (jobban mondva azok társadalmi elfogadására és megünneplésére) vonatkozóan azonban nemcsak a hét napjai során mutathatunk ki bizonyos ritmust, hanem az év fo­lyamán is. A házasságkötések hónapok szerinti váltakozása, évsza­kok szerinti ingadozása (szezonalitása) ugyancsak szabályos ütemet mutat az év során lezajló eseményeket ábrázoló grafikonon. Az esküvők jelentős része januárban és februárban, a farsangi időszakban következik be mind a három nagyobb létszámű feleke­zet esetében. Ezen kívül jóval kisebb mértékű csúcsok észlelhetők még májusban és júliusban, valamint szüret után, október-novem­ber hó folyamán. A görbe, illetve az azt kialakító időbeosztás azért érdekes, mert városi magatartást jelez. Falvakban igen ritkán háza­sodnak a tavasz végén, illetve nyáron, melyek az aratás mellett szintén a mezőgazdasági munka csúcsidőszakának számítanak. A házasságkötések apályai szintén a régi keresztény szokásrendhez igazodnak - Nagyböjt és Advent idején alig-alig kerül sor ilyen ren­dezvényre. Utóbbiakat a protestánsok már nem tartják, de ennek el­101 KOVÁCS B. 1995. 111. p.

Next

/
Thumbnails
Contents