Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
A VÁROS NÉPESSÉGE
18. táblázat A Miskolcra érkező vándorló szabólegények megoszlása lakóhelyük és felekezetük szerint (1838-1844) Származási terület Összesen N Miskolc Borsod 1 környező távolabbi terület Magyarországon kívüli ismeretlen Összesen N Miskolc megye távolabbi terület Magyarországon kívüli ismeretlen Összesen N Lakóhely típusa szabad királyi város 2,9 14,1 26,7 9,6 27 mezőváros 100,0 35,7 52,4 48,6 46,7 50,4 142 falu 57,2 40,8 34,3 2,8 35,8 101 ismeretlen 7,1 3,9 2,8 6,7 100,0 4,2 12 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 82,9 100,0 100,0 282 Felekezet római katolikus 62,5 64,3 60,2 35,7 46,7 47,2 133 evangélikus 18,4 29,3 6,7 21,6 61 református 25,0 35,7 18.4 34,3 26,7 27,7 78 görögkeleti és görög katolikus 12,5 0,0 2,9 13,3 2,1 6 ismeretlen 0,7 6,7 100,0 1,4 4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 282 N 8 14 103 140 15 2 282 Származási terület szerinti megoszlás 2,8 5,0 36,5 49,6 5,3 0,7 100,0 Jegyzékükből tartózkodásuk időtartama nem derül ki, eredeti lakóhelyük, életkoruk és felekezeti hovatartozásuk azonban igen. Eszerint többségük 16-22 év közötti (átlagéletkoruk 19 év), kisebb részt Borsod és a környező megyék falvaiból, nagyobbrészt különböző mezővárosokból érkeztek. Feltűnően kevés közöttük a külföldi eredetű, valamint a szabad királyi városokból érkező - mintha utóbbiak más kapcsolati körbe tartoznának. Ugyancsak szembetűnik, hogy a távolabbról érkezők között magasabb a protestánsok (reformátusok és evangélikusok) aránya - vagyis a nyelvi és felekezeti tényezők komoly mértékben befolyásolhatták még az ilyen, tisztán gazdasági célúnak mondható vándormozgalmakat is. A legnagyobb létszámmal szereplő területek az esetek sorrendjében: Abaúj, Pest, Szepes, Gömör, illetve Heves megyék, a konkrétan említett helységek közül pedig Kecskemét, Nyíregyháza, Szepsi (Abaúj) és Wagendrüssel (Szepes) - mindannyian mezővárosok. A miskolci szabómesterség vonzáskörzete tehát eléggé eltér attól, mint amelyet Bodó Sándor a fazekasokra, illetve Bodgál Ferenc a kovácsokra és kerékgyártókra nézve megállapított. 86 86 BODÓ S. 1975. 91. p., BODGÁL F. 1965. 306-310. p.
