Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

rületi zártsága (földrajzi endogámiája) kismértékben ugyan, de oldódna a XIX. század elejétől fogva.

80 Összességében azonban azt kell mondanunk, hogy a házasságok szemszögéből nézve Miskolc társadalma végig egész időszakunkon át kevéssé nevezhető nyitottnak, ezen belül a felekezeti zártság nagyobb, mint a társadalmi.

81 A környező helységek anyakönyvi bejegyzései magasabb arányban, 15-27 százalék között tartalmaznak idegen születési helyű vőlegényeket. Ez azonban nem biztos, hogy feltétlenül nagyobb nyitottságot jelent. Lehet, hogy pusztán arról van szó, hogy a kisebb helységekben egy-egy házasságkötés szempontjából számba jöhető korosztály sokszor igen kicsi, így sokaknak néha muszájból is idegenbe, vagy idegenből kell házasodniuk.

82 Érdekes jelenség, hogy a vőlegények között sokkal magasabb a nem helybeli születésűek aránya. Ismereteink jelenlegi fokán azonban nem dönthető pontosan el, hogy közülük hányan bevándorlók, és hányan vannak az olyan környékről származók, akik az esküvő után hazaviszik az új asszonyt (vagyis nem a férfi a jövevény, hanem a nő lesz bevándorló, de ez az esküvői bejegyzésből nem derül ki). 17. táblázat A vándormozgalomban résztvevők vándorlási célok irányok szerinti megoszlása nemek szerint Miskolcon Vándorlási cél Jött Ment Vándorolt összesen Vándorlási cél férfi nő férfi nő férfi nő 1. tanulás 8 4 12 2. szolgálat 12 71 7 38 19 109 3. ipar 50 47 97 4. katonának állt 19 2" 19 2 5. rokonhoz ment 10 7 10 7 6. házasságkötéssel kapcs. 1 19 1 19 7. elszökött 4 1 4 1 8. egyéb'*" 2 2 Ismeretlen 123 91 59 214 179 Összesen 193 I

e

)! 185 126 378 317 Többnyire mestert váltó illetve vándorló legények. Férjével együtt ment Házastársát vagy gazdáját (szolga) elhagyta. Börtönbe került, állást kapott. 80 Ld. FAZEKAS Cs. tanulmányát e kötetben. 81 Ld. FAZEKAS Cs. tanulmányát e kötetben, vö. ÖRSI J. 1989. 82 ÖRSI J. 1985. 81-84. p.