Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

kolc, mind a falvak esetében szinte mindig rosszabb, mint a reformátusoké. A férfiak csecsemő- és gyermekhalandósága a városban lényegesen rosszabb, mint vidéken. Ezzel szemben az idős korban a városi férfihalandóság látszik valamivel jobbnak. Ezek az adatok közvetve azt erősítik meg, hogy a fiatal kor legnagyobb veszélyét a járványok jelentik - melyek terjedése a sűrűbben lakott és nagyobb jövő-menő forgalmat bonyolító városokban óhatatlanul gyakoribb -, míg idősebb korban az élet hosszát a szolgáltatások lehetősége vagy hiánya, illetve a munka, az életmód fizikailag jobban vagy kevésbé megerőltető módja befolyásolja leginkább. Érdekes eltérés az országos adatok valamint Miskolc és környéke között, hogy míg előbbiben a férfiak élettartama a csecsemőket kivéve határozottan magasabb, mint a nőké, ez a tendencia a vizsgált területünkön nem látszik érvényesülni. (További kutatásnak kell eldönteni, hogy ez valós eltérés, vagy anyakönyvezési hiányok közvetkezménye.) Több ízben említettük már az eddigiekben is a vándormozgalmak befolyásoló szerepét: a korszerkezetnél, a házasodásnál, mint fontos befolyásoló tényezőt, a keresztelések, temetések nyilvántartása kapcsán, mint zavaró elemet. Közös azonban mindenütt, hogy a vándorlás állandóan ható, jelen levő tényező, már több száz évvel ezelőtt sem tekinthető a népesség zárt, mozdulatlan tömegnek. Ennek ellenére a demográfiai kutatás gyakran elsiklik efelett, és sokszor felületesen kezeli a vándormozgalmakat, mivel ez az a jelenség, amelyről ma is nehéz pontos adatokat találni, 100-200 évvel ezelőtt pedig szinte lehetetlennek bizonyult. Alább következő adatsoraink nyilván szintén számos pontatlanságot hordoznak magukban, leginkább az adatokból kibontható tendenciák lehetnek figyelemre méltóak bennük, nem maguk az emberek mozgásáról összegyűjtött abszolút számok. A helyi monografikus történeti feldolgozások a vándorlás jelenségét a XIX. század előtti időszakokban többnyire a bevándorlás-betelepedés jelenségére egyszerűsítik és az esetek többségében a családok/családnevek folyamatosságának - meglehetősen ingatag alapokon álló - vizsgálatával, valamint a településekre vonatkozó leírások (szerződések, kimutatások) bemutatásával próbáljuk elvégezni. Az egykorú valóság azonban ennél jóval bonyolultabb - és egyúttal jóval nehezebben megragadható - volt. A vándormozgalmak szá-