Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

A VÁROS NÉPESSÉGE

(a részben elpusztult) egykorú források hiánya miatt demográfiai szempontból mindkettőről csak korlátozott ismeretekkel rendelkezünk. A járvány és a Rákóczi kori háborúskodások kárait felmérő összeírásból azonban kiderül, hogy az 1709 ősze és 1710 tavasza között pusztító pestis egyedül Miskolcon közel 3600 embert ragadott el, az akkor még ritkábban lakott környező helységekben pedig további közel 400-at, ami körülbelül az akkori lakosság felét - 60 százalékát jelenthette, és évekre visszavetette a város fejlődését.

58 8. táblázat A pestis pusztítása 1709-ben Miskolcon cs kórnyékén Település Halottak Özvegyek Meghalt családfők Összesen Település Halottak Özvegyek nemesek [ libertinusok I parasztok Összesen Település Halottak Özvegyek között Összesen Miskolc 3579 119 161 115 _ 278 Magyar-Görömböly 15 2 2 2 Tót-Görömböly 20 4 4 4 Szirma X0 10 ... Felsőgyőr 33 1 3 2 5 Diósgyőr 195 25 8 21 2 31 Csaba nincs említve Összesen 3922 161 169 139 10 i 1

S Valószínűleg csak az adóköteleseket írták össze. " Az 1715. országos adóösszeírás szerint a település megszűnt, megmaradt lakói Miskolcra költöztek. "'Valószínűtlen, hogy a 80 halottat követelő járvány minden adófizető családfőt elkerült volna. A települések kicsinysége miatt a pestis pusztításának hatása Szirmára, Felsőgyőrre és Görömbölyre nézve is megrázó volt. Utóbbi korábban ikertelepülés, de a járványt követően Magyar-Görömböly elnéptelenedett, mert az életben maradottak az 1715. évi országos összeírásban található híradás szerint Miskolcra költöztek. A település népességének megfogyatkozása odavezetett, hogy a helység földesura, a tapolcai apát 20 ruszin jobbágyfamíliát telepített Görömböly megürült telkeire az 1710-es években.

59 Az utolsó nagy országos pestisjárvánnyal azonban vidékünknek szerencséje volt. Nemcsak Miskolc és környéke, hanem egész Bor58 Az már a kései utódok kissé sajátos látásmódját minősíti, hogy a Miskolc történeti irodalom sokkal többet foglalkozott a város egy részének Rabutin császári tábornok által 1706-ban történt felégetésével, vagy Rákóczi itt rendezett országgyűlésével, mint a fele lakosságot elpusztító katasztrófával. 59 BAÁN I. 1996.