Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

MISKOLC AZ ORSZÁGOS POLITIKÁBAN

városba való megérkezése napján (január 18-án) intézett például kiáltványt Horvát-Szlavonországhoz, amelyben az udvar részéről elszenvedett rendi sérelmeiket taglalta és a közös szabadság megteremtése érdekében szorgalmazta a magyarokkal való Habsburg-ellenes összefogásukat. (Fáradozásai a horvát rendek megnyerése érdekében később jórészt sikerteleneknek bizonyultak.) Február 9-én pedig hasonló okból és hangvétellel az erdélyi szászokat csatlakozásra hívó kiáltványt keltezett a városban. Ez, illetve a románoknak adott felhívásaik arra utalnak, hogy Rákóczi ismerte az erdélyi bonyolult rendi, illetve nemzetiségi problémákat, s komolyan számított a nem magyar ajkú népek támogatására is.

34 Február elején több külföldi hatalommal igyekezett követküldés útján felvenni a kapcsolatot. Bay Andrást követként a Török Portához küldte, hogy megszerezze a törökök engedélyét a Balkánon hadsereg toborzásához. (Maga is alig gondolhatta ekkor, hogy a törökökkel való kapcsolatteremtésnek később, az emigráció éveiben milyen nagy jelentősége támad.) Február 2-án pedig Ráday Pált, illetve a magyarországi protestánsok követeként Okolicsányi Pált a lengyel rendekhez, XII. Károly svéd királyhoz, illetve I. Frigyes porosz királyhoz küldte, azzal a feladattal, hogy próbáljanak szélesebb körű Habsburg-ellenes európai összefogást kimunkálni. (Útjuk lényegében sikertelenül végződött, ugyanakkor jóindulatukról biztosították Rákóczit, illetve a svéd király közvetítési készségét is felajánlotta, ha Béccsel béketárgyalásokra kerülne sor.)

35 E három európai ország, valamint Velence iránt amúgy is nagy reménységgel viseltetett Rákóczi, mert mint február 5-én a kalocsai érsekhez Miskolcról intézett levelében kifejtette: ezeket az országokat tekinti egy esetleges (Gyöngyösre tervezett) békekötés legfőbb garanciáinak.

36 A Rákóczi szempontjából legfontosabb, franciaországi szövetség ügyében is történtek Miskolcon előrelépések. Itt fogadta a szabadságharc vezetője XIV. Lajos francia király személyes megbízottját, Louis Fierville le Herissy ezredest, akit azért küldtek, hogy „ügyvivőként" mindig Rákóczi mel34 R. VÁRKONYI Á. 1986. 898. p. 35 Ld. minderről röviden: MTK II. 531. p. Részletesebben pl.: KÖPECZI B. 1980.; STASZEWSKI, J. 1980. 36 THALY K. 1892. 110. p.; SZENDREI J. 1904. 314. p.