Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

1200-as magyar holdban 675 hold (291 ha),

488 ami az akkori területnek 5,5%-a, e szerint a beépítettség aránya nem változott, miközben egy emberöltő alatt 10 hektárral nőtt a lakott territórium. A 4-11 öl (7-20 m) szélességű klasszikus középkori telkek 50-150 öl (kb. 85-300 m) hosszúak

489 voltak, és a 2400 négyszögöl (8400 m

2

) körüli területnagyságú királyi hold egynegyedét tették ki. A Vármegyeháza melletti fundust az 1760-as években a Balogh-örökösök között osztották meg, s ez a telek két 64 öl hosszú részre oszlott, szélessége 7, illetve a Pece felé keskenyedve 3 öl volt, vagyis az eredeti telek 1200-1300 négyszögöles lehetett.

490 A keskeny beltelkeket általában keresztben vágták el a telekosztásnál, hiszen az utcai házat nehéz volt megosztani. Az uradalmi vendégfogadó melletti Dőryfundus belső részéből 1764-ben 44 öl hosszú részt választottak le a hitelezőknek, majd 1770-ben a megmaradt részből újabb 10 öl hosszúságút.

491 A város a Derék utcai Vetéssy Sámuel-féle 6,5 öl széles telket 12; 9 és 11,5 öl hosszúságú részekre hasogatta fel három bérlő között.

492 Ha új házhelyeket mértek ki a város szélén, ezeket is a régiekhez hasonló szélességben határozták meg, igaz, a terület már nemigen érte el a klasszikus egész jobbágytelek 600 négyszögöles értékét. 1776-ban Gajzler Ferenc kovácsmesternek a Zöldfa vendégfogadó mellett egy 7x24 öles (168 négyszögöl = 605 m

2

), telket hasítottak ki.

493 Németh Mártonnak a Pece partján a Bábonyi-bérc pincéi alatt 1786-ban egy szabálytalan alakú 198 négyszögöles házhelyet mértek ki a helyszínre delegált tanácsnokok.

494 A telkek nagyságánál is fontosabb volt azonban, hogy járt-e hozzá a határban külsőség, szabad, nemesi ingatlan volt-e, illetve a városi, vármegyei és állami adózás tekintetében milyennek minősült, kellett-e utána a városnak kvantumot, a királynak dicát fizetni, beszállásoltak-e oda idegen katonákat, illetve forspontra, levélszerre kötelezhették-e tu488 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/g. 1. 489 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 4. köt. 176. p. 490 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 4. köt. 479. p. 491 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 5. köt. 535-536. pp. 492 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 3. köt. 200. p. 493 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 1448. 494 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 494.