Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

összeírásba. A malmok általában fából összerótt tágas épületek voltak, padlással, s külön helyiségek szolgáltak a molnár lakásának. A református egyház 1824-ben a Papmalmát kőből kívánja átépíteni, s kiegészíteni kása- és kendertörő, valamint fűrészmalommal.

463 Az uradalmi malmok épületei és felszerelése korszerű technikákat és anyagokat alkalmaznak, s így mintául szolgálnak a többi malomnak is. A Királymalmok kőből vannak, zsindellyel fedve, padlással és pincével, s a molnár lakását is némi kényelem jellemzi a XLX. század elején.

464 A város malmaihoz a sárospataki kőbányából hozták a malomkövet, míg az építéséhez szükséges (máramarosi) gerendákat a tiszalúci révnél szerezték be.

465 A malmokhoz az épületeken kívül az ásott és cölöpökkel megerősített gátak között folyó malomárkok

466 zűgói is hozzátartoznak, hiszen a levert vastag karók felemelte, majd lezűgó víz hajtóereje működtette őket. Ezek a kis vízesések nemcsak látványként, hanem állandó zűgásukkal, jellegzetes hangzásukkal is állandóan jelen vannak a város hangulatában. A malmok melletti hidak pedig nemcsak a malmokat, a várost is szolgálták, s a hidaknak nevet adtak.

467 A malmok a társas élet, sőt a kétes, csavargó elemek, korabeli néven a betyárok találkozásának is helyszínei voltak.

468 A Szinva a miskolciaknak nemcsak gazdaságuk egyik alapját, illetve állandó veszélyforrást jelentett, hanem a polgári szórakozás lehetőségét is. Gyermekek fürödni jártak a folyóra,

469 Déryné pedig a város falusias, a romantika művészét is megkapó jellegéről megemlékezve meséli a népszínműbe illő jelenetet, ahogyan az Urak utcája környékén a Szinvára járt felfrissülni.

470 A folyóban, feltehetően a tisztább részein, még hajat is mostak a környékén lakók.

471 A zsidók vallásgyakorlatukban szintén a Szinva folyóvizét használták a ma463 SRK. Lt. RB. I. 3/6. 464 DOBROSSY I.-IGLÓI Gy. 1982. 156-160. pp. 465 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 41. köt. 228. p. 466 A Papmalma árkáról és zúgójáról bővebben: SRK. Lt. R. B. I. 3/4., 6/1. 467 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 7. köt. 570. p., 1501/b. V. 782., 1501/a. 70. köt. 73. p., 1501/a. 51. köt. 269. p. 468 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 9. köt. 21. p. 469 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 33. köt. 158. p. 470 DÉRYNÉ 1955. I. köt. 249. p. 471 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XV. 285.