Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

vos, Bódogh doktor azt javasolja ugyanis, hogy a református iskola sáros-agyagos vizét nem a kút gyakori tisztításával kellene megjavítani, hanem csőrendszerbe vezetésével.

438 Az urbanizáció jeleként a XIX. század elején Miskolcon is megjelentek a nyomókutak. A legelsők egyike volt a Városháza és Vármegyeháza előtti strázsaháznál álló, amelyre már korábban is többször költött a város és a vármegye.

439 1837-ben azzal a céllal, hogy a város „csinosodása előmozdítódna" a vármegye a Piac irányába át akarja helyeztetni az ivókutat, illetve „szivárványra általtétetni", vagyis szivattyút szereltetni rá a két joghatóság közös költségén.

440 A város legszebb uradalmi fogadójában, a Koronában már 1832-ben használtak nyomókutat, míg a többi fogadóban még kerekes kút állt az udvaron.

441 Mind az utcákon, mind a telkek udvarán álló vályús kutak a városképre is rányomták bélyegüket, volt azonban egyetlen, az Avas oldalában fakadó forráskút, amelyet építmény vett körül. Ez a XVII. századtól ismeretes Jézus-kútja a város leghíresebb ilyen intézménye lett, még utcát is jelöltek vele. A régi, romladozó kutat 1760 körül a környékbeli pincetulajdonosok a város segítségével átépítik, s bolthajtásos kőépületet emelnek fölé.

442 Forrást máshol is felfogtak a városban, a Hunyad utcán Csapó János fundusa előtt említik a Szép-forrást, amelyet egy új malomárok teljesen tönkretett.

443 A város nevezetes ásott kútja volt a Tetemvár előtt, a katonai ispotálynál, amelyet az ispotály is használt, de vonakodott fenntartásához hozzájárulni.

444 Miskolc számos közterületi kútja ellenére folyói vizéről volt nevezetes. A városképnek, a település jellegének, sőt hangulatának mindennél inkább meghatározója volt a Pece és a Szinva vize. Bárhová nézett, lépett az újkori ember, vizet talált, s nemcsak a folyókat, hanem az épített környezet folyókhoz kapcsolódó objektumait: hida438 Aqua putealis Scholae Ref. Miskolczinae magnam vim tenet terrae limoso-argillaceae sibi mechanice mixtam, eamque adeoque, nisi saepe purgato puteo, quod vix sperari potest purior redderetur, uti nunc est, infarctus vasorum et glandulearum lymphaticarum perducere posse. - Michael Bódogh med. doctor. 1820. SRK. Lt. R. B. I. 3/3. 439 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 17. köt. 398. p. és 48. köt. 4. p. 440 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 63. köt. 138-139. pp. 441 DOBROSSY I.-IGLÓI Gy. 1982. 142-145. pp. 442 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 3. köt. 213. p. 443 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 566. p. 444 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 57. köt. 15. p.