Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)

TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP

előző századokban nem létezett, a református ispotály volt. A XIX. században kórháznak is nevezett szociális célú ingatlan nem messze az iskolától, közvetlenül a Szinva partján, a Vágómalom közelében egy saroktelken épült fel, s a Mindszent, illetve a Papszer felső része felé vezető utcácskát 1723-ban még Malom utcának hívták,

368 hiszen a tapolcai apát legfontosabb miskolci birtokához vezetett. Már ekkor is összeírták az utca végén a református ispotályt (Xenodochium oppidi), amelyet nem sokkal korábban építtetett a tanács.

369 Az utcának később már az Ispotály ad nevet, s míg 1723-ban csak egyetlen görög telektulajdonosa van, Denovár András,

370 az 1781. évi pince összeírásban majd 50 görög háztartásfőt írnak a Papszer és Vágómalom környékén össze. A Piac utca felső végén kívül az Ispotály utca lesz a miskolci görögség legjelentősebb szegregációja, amely ezt a fő utca mögötti városrészt a rangosabb utcák közé emeli. A református egyház városrészét, amely a rekatolizáció időszakában is megtartotta korábbi kiváltságait, presztízsét, sőt az egyházi és városi önigazgatás, a protestáns kultusz és kultúra jelképe lett, a Szinva választotta el a városmagtól. Mivel a folyó mosta mind az ispotályt, mind az iskola hatalmas saroktelkeit,

371 sajátos vízparti városkép alakult ki ezen a helyen, melyből a malmok sem hiányoztak. A kálvinista ispotállyal szembeni kis szigeten állt a Vágómalom, ezért ezt a környéket is nevezték Malomszögnek, akárcsak a város felső végén lévő szigeten. Az iskolával átellenben zúgott a Papmalma, melyhez malomárok is vezetett. Az iskolától a Szinva folyásirányában közvetlenül a vízparton haladó utcának már a XVII. században is Kandia volt a neve, ez vitt ki a csabai országútra, s innen malomhídon lehetett a Piacra jutni.

372 (Alsóváros) A csabai országút töltésének és az itt húzódó sáncnak a másik oldalán már a Szirma utca kezdődött, amely a szomszédos Gordonnal együtt a város alsó végéhez tartozott a szántóföldekre, illetve a szomszédos Szirmára vezető út mellett. Ezt a későn 368 MOL. E 156. 5/5. 369 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 701. p. 370 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. X. 105/13. 371 SRK. Lt. RB. I. 5/2. 372 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 4. köt. 151. p.