Miskolc története III/1. 1702-1847-ig (Miskolc, 2000)
TOPOGRÁFIA ÉS VÁROSKÉP
tolikus szegény emberek laknak. 1833-ban az alsóvárosi plébánia katolikus hívei azzal hárítják el a normális iskolák építéséhez való hozzájárulást, hogy szegények, és ha a közmunkán dolgoznak, nem tudják megélhetésüket megkeresni. 320 A közeli fáskert (uradalmi faraktár) közelében építi fel Butykay József kőedény gyárát az 1830-as években. 321 Akárcsak az Újváros vízparti részének, a Hunyad utcán túli negyednek is a Pece vize határozta meg hangulatát. Az itt lakók állandó küzdelmet folytattak a patakkal, amely gyakori áradásaival elmosta a telkeket, hidakat, pallókat. 1786. január végén egy városi bizottság vizsgálja meg a Kis-Hunyad, más néven Tót utca „az Pece által rossz romlását", s megállapítja, hogy a víz „alkalmatlanná tette mind az szekérjárást, és az gyalogutat", ezért 100 darab karóval és 10 szekér gallyal, valamint új földtöltéssel próbálják az elmosott utat helyrehozni. 322 A Hunyad utca környékét, a Felsővárost 323 a több ágra szakadt Szinva is alakította. A folyó természetes és mesterséges szigetein több utca is létrejött, ezek között a legtalányosabb nevű a Tizenháromváros. Ennek a Felső Szepessy-malmot és a Királymalmot összekötő malomárok partján megnyitott utcácskának 324 telkeit az 1780-as évek elején mint „új fogást" 325 és „cespitius [= gyepből kihasított] fundust" 326 említik, vagyis csak nem sokkal előbb kezdték benépesíteni a szigetet. 1783-ban egyszerre 10 embernek hasítanak ki házhelyet a régi „marhajáró út" meghagyásával, hogy az állatokat továbbra is szabadon terelhessék a folyó itatójához. 327 A Tizenháromváros utca déli házsora a malomárok és a Szinva-ág közé szorult, s a telkekről csak a malomcsatornát áthidaló pallókon lehetett az utcára jutni. Az utca nevét a miskolciak az 1860-as években azzal magyarázták, hogy amikor a várost tizedekre felosztották, ez volt a 13. 320 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 59. köt. 62. p. 321 KATONA I. 1977. 22. p. 322 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. V. 486. 323 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 12. köt. 128. p. 324 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 24. köt. 13. p. 325 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 8. köt. 49. p. 326 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 8. köt. 57. p. 327 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 9. köt. 51. p., 1501/b. V. 332.