Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

ci jobbágyaitól/

3 a miskolciak ellen sereget kérendő, a kassai kapitányhoz indult, a város kertje mögött ment kocsijával, árkon-bokron keresztül menekülve a határban, előbb a besenyői, majd a keresztúri templomban keresett menedéket, hogy onnan Szentpéterre menjen. A miskolciak a győri határban várták fegyveresen, hogy visszatérjen, de Fánchy Borbála Szentpéterről a széles bükki völgyeken menekült vissza várába.

14 Miskolc mint fontos utak találkozási helye, s egy királyi várral szomszédos mezőváros az újkorban is megőrizte centrum jellegét a Bükk és Sajó térségében. 1526-ban, a mohácsi vészt követően, majd 1541-ben Buda elfoglalása után is Miskolcra hívtak egybe részországgyűlést több megye és az öt felső-magyarországi szabad királyi város részvételével,

15 ami Miskolc földrajzi helyzetéből adódó szerepének felértékelődését mutatja a királyi Magyarország és az alakuló Hódoltság térképén. Hogy a buda-egri és a Kassa felé vezető út, valamint az Alföld kereszteződésében fekvő Miskolc hadiutak csomópontja is lett, igazolja Kazianer Jánosnak, Ferdinánd király hadvezérének a Miskolc melletti táborból 1528. január l-jén kelt levele a bécsi haditanácshoz, amelyben utasítást kér, vajon a fél mérföldnyi távolságra lévő Diósgyőr kapitánya, Pemfflinger István tanácsát kövesse-e, aki a Várad felé való előrenyomulást ajánlja, vagy pedig Kassa felé - amerre ő ítéli jobbnak - menjen Miskolcról (4. ábra).

16 13 Fánchy Borbála és Miskolc ellentétét novellisztikus formában rögzítette TAKÁCS Sándor: Régi magyar nagyasszonyok című könyvének Fánchy Borbála című fejezetében, illetve A török asszony című cikkében (Budapesti Hírlap, XXVI/226. szám. 1906. aug. 18.) 14 Fánchy Borbála levele Nádasdy Tamáshoz. Diósgyőr vára, 1561. okt. 8. MOL E 185 (Nádasdy es. lt.) Missiles Balassa-Fánchy 1561. 15 SZENDREI J. 1886-1911. II. köt. 102-07. pp. 16 SZENDREI J. 1886-1911. II. köt. 103. p.