Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC HELYE MAGYARORSZÁG TÖRÖK KORI TELEPÜLÉS- ÉS GAZDASÁGI RENDSZERÉBEN - SZAKÁLY FERENC

1548-1549, 1556-1700) - azonban nem a helyi levéltár, hanem a Magyar Országos Levéltár, azon belül a Magyar Kamara Archívuma őrzi, amelyben a megyére vonatkozó állami adójegyzékeket is megtalálhatjuk (Conscrip Hönes portarum, 1544-1630, 1696). Helytörténeti forrásként talán még ezeknél is értékesebbek a diósgyőri királyi uradalomnak ugyanezen fond Neo-regestrata Acta és Urbaria et Conscriptiones c. hatalmas sorozataiba olvasztott - nagyobbrészt az egyes telkek sorsára és a birtokviszonyokra vonatkozó - iratai, amelyek olyan mély bepillantást engednek a város topográfiájába, amilyenre úgyszintén alig akad példa.

2 Nyilván nem maradna üres közzel az sem, aki a kevésbé kutatott kamarai fondokban: főként a Szepesi Kamara levéltárában nyomozna.

3 Ezt már a jelen feldolgozás is érezteti; azt pedig egyenest tanúsítja, hogy a Miskolcra kutatóknak érdemes elmélyülnie olyan szabad királyi városok levéltáraiban, mint Nagyszombat vagy Kassa. Nagy segítségére lehetnek a helyi történeti kutatásnak az egyelőre még kiadásra váró török adóösszeírások is. Ha mindennek tudatában vagyunk, egyáltalán nem fogunk csodálkozni, hogy a Miskolc története e kötetének szerzőit magával ragadta a leváltári anyagfeltárás és -hasznosítás láza. Az általuk feltárt és értelmezett gazdag anyag alapján a jelen összegző tanulmány feladata, hogy országos összefüggésekre kitekintsen, illetve hogy már itt felhívja a figyelmet a monográfiában - hál' Istennek, szép számmal - felvetődő újszerű megközelítésekre. Mielőtt azonban ehhez fognánk, utalnunk kell arra, hogy korszakunkból való a Miskolc-környék első leírása is, igaz, ez nemcsak örömet, hanem bosszúságot is okoz Miskolc története és néprajza kutatóinak. A leírás a miskolci plébánosság javadalmait a távolból élvező jeles humanista, Oláh Miklós 1536-ban Brüsszelben írott latin nyelvű országrajzából származik: „A Sajó folyó alatt dél felé [...], Diósgyőr tűnik szemünkbe, a királynő vára az azonos nevű mezővárossal, mely alatta fekszik, szép inkább, mintsem erős: Kassától dél felé terül el, szép fekvését és általában bőségét méltán említhetjük. Egy keletről és délről erdőkkel övezett hegy lejtőjén épült. Tavasz idején a szomszédos fák ágain 2 MAKSAY F. 1992. 33-34. és 53. p., vö. NAGY L-F. KISS E. 1995. 3 SZŰCS J. 1995.