Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT

nyozásáról: 1627-ben Gorsás János ad egy földet „az Hunyad végiben... mellyet hínak Kerekhegynek",

236 1655-ben Vas Gergelyné hagyatéka a deákság számára egy szőlő a Szentgyörgy hegyen, amelyet később a lelkész kap meg, 1684-ben pedig Dőry András ajándékoz egy szőlőt a Középszeren az első parókiának.

237 Az adományokból azonban még mindig nem derül ki a polgárok vallásos buzgalma. Nyilván szerepet játszott az adományozásokban a buzgóság is, de az ilyen adományok gyakorta inkább szolgálják az adományozóról való emlékezet fenntartását. Egyetlen olyan eset van, amikor némi összefüggést tudunk kimutatni az adomány és a lelkész valószínű tanítása között. 1649-ben kerül a vármegye elé egy végrendeletben foglalt ház ügye, méghozzá Vas Gergelyné Vadközi Zsuzsanna asszony kőházáé. A mi szempontunkból azért érdekes az eset, mert a végrendelkező pontosan megfogalmazza testamentumában, hogy „egy angliai academiában menendő tanuló deáknak nyolcz száz forintig" való összeget hagyott.

238 A rendelkezés azért is figyelemre méltó, mert Anglia igen ritkán célpontja a tanulni vágyó magyar ifjaknak. Igaz, hogy a XVII. században főleg a holland egyetemek, esetleg a helvét tanintézetek lesznek népszerűbbek Wittenberggel szemben. De elenyésző számban jutnak el magyarok Angliába Európa többi egyeteméhez képest. Az, hogy a miskolci Vas Gergelyné asszony éppen Angliát jelöli meg célpontul, valószínűleg valamilyen hatás eredménye. Ez a hatás pedig nem származhat máshonnét, mint az 1642 és 1644 között miskolci lelkész Tolnai Dali Jánostól,

239 aki maga is több évet töltvén Londonban, éppen az onnét származó puritán eszmék lelkes híve volt. Ha pedig miskolci hívei közül valaki úgy találta, hogy érdemes pénzt áldozni arra, hogy éppen Angliában képezzék a teológiát tanulmányozni vágyó miskolci ifjakat - akkor ebből csakis arra tudunk következtetni, hogy legalábbis a hívek némelyikében a Tolnai által prédikáltak befogadásra találtak. Sőt, ez az asszony olyannyira fontosnak tartotta az angliai 236 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. I. köt. 215. p. 237 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. I. köt. 405. p. 238 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. VI. köt. 705. p. 239 A végrendelet 1645-ben készült, tehát mindössze egy esztendővel Tolnai Dali János távozása után: B.-A.-Z. m. Lt. TV. 501/a. VI. köt. 419. p.