Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT

- az egyiket azonban, bizonyos Vas Gergelyné által a diákoknak hagyott szőlőt a város a diákok kezéből kivévén, az első prédikátornak adja. Az iskola, az oktatás belső rendjéről értesít az a városi statútum, amelyben megszabják a diákok tandíját. Eszerint vannak úgynevezett abecedarius gyermekek, rudimentisták, vannak etimológiai, grammatikai, szintaxista pétai, orátori és logikai osztályok is mindez egy fejlett, többszintű oktatási rendszerre utal. Mivel a források nem említenek sehol egy tanítónál többet, feltehetőleg a felsőbb osztályosok oktatták az alsóbb osztályokba járókat, csakúgy, mint Sárospatakon. A tanítás differenciáltságát tekintve a sárospatakitól csak abban különbözik, hogy Patakon vannak lelkészképzéssel foglalkozó osztályok is. A tandíj valószínűleg fontos része volt az iskola fenntartási költségeinek, ezért egyrészt különbséget tesznek vidéki és miskolci diákok között a miskolciak javára, másrészt a felsőbb osztályok diákjai egyre többet kötelesek fizetni. Sajnos, a diákok létszámáról jelenleg nem áll a rendelkezésünkre semmilyen információ, így azt sem tudjuk, hogy vajon mekkora jövedelemhez juttatta mindez az iskolát? Nem ismerjük továbbá azt sem, hogy mivel a tandíj is a várost illette - a magisztrátus vajon a teljes öszszeget az iskola céljaira fordította-e, vagy annak csupán egy részét? Az iskolamester fizetését tekintve azonban feltételezhető, hogy az utóbbi esetről van szó. Az oktatás színvonaláról szintén nem maradt fenn adat, illetve csupán közvetettnek tekinthető az a megjegyzés, amely szerint 1650-ben Nagykőrös városa fizeti a mesterhozatal költségeit Miskolcon, mivel a nagykőrösi lelkész fiai itt tanulnak. A nagykőrösi lelkész személye könnyen azonosítható: Makiári Zubor Mártonról van szó, aki 1646-ban volt Miskolc második prédikátora. Személyes tapasztalatai lehettek tehát az itteni iskoláról, s valószínűleg nem véletlenül küldte ide tanulni a gyermekeit sem. Egy további információforrás lehet még annak számbavétele, hogy hányan jutnak el a városból egy ilyen iskolai előképzés után külföldi egyetemre, illetve hány miskolci lesz később „értelmiségi", azaz lelkész vagy tanító? A XVI. században az 1560-ban Wittenberget járt Miskolczi Miklós, az 1561-ben végzett Miskolci Nyíri Lukács után 1652-ben szintén wit-