Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

A REFORMÁCIÓ MISKOLCON - BALOGH JUDIT

Ezért léte fenntartását illetően ki van szolgáltatva a magisztrátus­nak. A XVLL század második felétől kezdve az adatok alapján el­mondhatjuk, hogy a város valóban gondoskodik az iskolájáról, mert az épület folyamatos bővítésének vagyunk a tanúi, ami bizonyosan összefügg az oktatás anyagának és színvonalának a növekedésével. Lássunk néhány példát az iskolával való törődésre. 1658-ban, Laka­tos György főbíróságának idején kerítik be a templomot és az isko­lát, s a kerítést is bezsindelyezik. 1662-ben megépítik az iskola híd­ját, 1668-ben kőből való pincét toldanak az épülethez és két új te­remmel is bővítik az iskolát, ami nyilvánvalóan mutatja a hallgatók számának gyarapodását és az oktatás kiterjedését. Emellett ugyan­ebben az esztendőben zsindelyezik be az iskolamester házát is. 1669-ben és 1670-ben a Szinva felől is bekerítik az iskolát, ezt a ke­rítést is bezsindelyezik és még palánkokkal is megerősítik. Az 1682 és 1686 közötti évek a pusztulás időszakát jelentik ter­mészetesen az iskola számára is. 1682-ben „az török járás miatt nagy ínségben lévén az egész város lakosi, úgy annyira, hogy praedicatorinkát, deákinkat, bíráinkat szekerekre rakatván, a táborra gyalázatosan hurczol­ták" - írja a városkönyv. 201 Ugyanebből az évből való egy másik be­jegyzés, amely szerint „ezen esztendőben Istennek bölcs tetszéséből mind a két praedicatorok, schola mester, kántor változást szenyved­tünk, kik az halál által, kik penig helyeknek változtatásával." 1685­ben a császári csapatok pusztulását kíséri a templom, az iskola és a parókia részleges pusztulása. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a tanítás sem lehetett zökkenőmentes. 1686-ban azonban már új iskolarektor érkezéséről értesülünk, 1700-ban és 1701-ben pedig azt vezetik be a város jegyzőkönyvébe, hogy először az iskolát a templommal összekötő hidat javították meg, majd pedig „az oskola­beli nagy auditóriumoknak s egyéb classisoknak s házaknak fő falai, ahol mellynek mi defectussi voltának, renováltattanak" 202 Azzal kapcsolatban, hogy hogyan folyt az oktatás a miskolci is­kolában, nincsen más forrásunk, csak azok az egyházi határozatok, amelyek Borsodban, a tiszáninneni kerületben, esetleg az egész Ke­let-Magyarországon előírják a tanítandókat. 201 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. I, köt. 392. p. 202 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. I. köt. 571. p.

Next

/
Thumbnails
Contents