Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG ÉS MISKOLC HÁROM HATALOM SZORÍTÁSÁBAN - NAGY MAGDOLNA

a következő év májusában igyekezett feltárni. Bár konkrét adataink nincsenek a károkra vonatkozóan, egy tanúvallatási jegyzőkönyv kérdése önmagában jelzi a problémákat: „Tudod-e, láttad-e avagy hallottad-e, hogy amely élést a nemes felföldi statusok az őfelsége német vitézinek ez utóbbi kassai gyűlésben gratis ígértének, azt a nemes vármegye fel is vetette s praestálta is, azon kívül a német vitézek a nemes vármegyebeli városokat és falukat nehéz és terhes adózásokkal hódoltatták-é s hódoltatták-e mostanában is. És amely sarcoltatással vett élést a meghatározott időre valamely helyek mindgyárást nem praestálhatnák, ottan a német vitézek csoportosan kicsapván, minemű károkat, barom és marha elhajtásokat s egyéb elviselhetetlen hatalmaskodásokat tettének s tesznek naponkint."

147 A terhek jelentős emelkedése miatt a vármegye időnként igyekezett kárpótolni a településeket, így Miskolc számára megtérítette egy hordó bor és két ökör árát.

148 A gondok azonban nem mérséklődtek. A jogos és jogtalan követelések, a fosztogatások a térség lényeges szegényedését eredményezték. Miskolc mint a legjelentősebb település, a leginkább érintettnek tekinthető ebből a szempontból. Az 1670-es évektől így megszaporodtak a városi panaszok, amelyek következtében egyre több oltalomlevél érkezett. Pethő Zsigmond, Spark gróf, Koháry István és más vezető katonai személyek elsősorban a városba szállást, átvonulást, rendkívüli adóztatást, jószágelhajtást tiltották meg a katonáknak, akiket köteleztek a miskolciak védelmére.

149 A királyi oldalról kiadott oltalomlevelek ugyan nem érték el a kívánt eredményt, azonban jelzik, hogy Miskolc lakosai tevékenyen nem vettek részt az újabb Habsburg-ellenes szervezkedésben, bár a borsodi főispán, Szepessy Pál az összeesküvők oldalán állt. A felkelés leverése után a megtorlás a várost annyiban érintette, hogy Szepessy itteni birtokait is elkobozták, ami a továbbadományozással elősegítette a királypárti befolyás erősödését.

150 Az említett oltalomlevelek érdemi javulást nem eredményeztek, 147 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 7. köt. 693. 148 BOROVSZKY S. 1909. 384. p. 149 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. Sp. I. 1. köt. 33. 34. 35. 38. 150 BOROVSZKY S. 1909. 390-391. p.