Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA
korabeli áruforgalom részét képezte az is, ha adósságban vagy fizetés fejében textilt vagy más iparcikkel fizettek egymásnak az emberek. A posztó mellett a finom gyolcs is ilyen fizetőeszköz volt, 1648ban Szepessyné szolgálója a boszorkánysággal vádolt Szabó Pálnénak szolgálatai fejében három sing gyolcsot adott, melyekből a per egyik tanúja, Tarkányi Gergelyné Molnár Erzsébet varrt inget a vádlott lányának. 683 Az 1670-es években már bizonyosan volt állandó bolt Miskolcon, hiszen a város számadáskönyvében többször említik, hogy a „szepsi kalmárnál" vették meg a szükséges árukat. Egy ízben „piaci kalmárt" említenek, aki talán egy másik állandó bolt tulajdonosa a Derék vagy Piac utcán. A város 1678-ban a kalmárnál vesz halat, máskor csukát, borsot, a város hajdúkapitányainak, Pap Izraelnek és társainak karmazsin csizmákat, sőt fehér kenyeret is. 684 A század végére sem szaporodnak meg igazán a boltok. Úgy tetszik, a hetipiac, a négy országos vásár és a környékbeli sokadalmak kielégítették a miskolci vásárlóerőt. 1698-ban egy vármegyei családés jószágösszeírásban Miskolcon az iparosok mellett csupán két kereskedőt írtak össze, Buchwald Gáspárt és Jósvai Pétert, az előbbinek 1, az utóbbinak 2 lova volt, Jósvainál a családfő mellett még egy személyt (talán a fiát) is összeírták. 685 Nevük feltétlenül idegen származásra mutat, illetve ismét csak a gömöri-tornai-abaúji kapcsolatot erősíti, akárcsak a szepsi kalmár. Buchwaldot különben Bugváld Gáspár néven 1696-ban a két pálinkafőző között írták össze, 686 ami azt jelzi, szatócsboltjában pálinkát is mért, esetleg kocsmát is bérelt. A görögök és zsidók, akik a XVIII. századi miskolci kereskedelemben meghatározó szerepet játszanak majd, a kor végén jelennek meg a városban. 1701-ben Miskolc környékének egyik legnagyobb és legrégibb birtokosa, a Szirmay család már alkalmazott zsidó bérlőket. Szirmay István (szirma)besenyői serfőzdéjét a besenyői, miskolci, sajókeresztúri és vámosi sör- és pálinkakocsmákkal, valamint a besenyői malommal együtt évi 1160 forintért (290 forintos ne683 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 6. köt. 597. p. 684 NYÍRY D. 1926-1927. 59., 61., 66., 81. p. 685 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/b. III. I. 41. 686 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XXI. LV. 70-1.