Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

férjéről, Jámbor Mátéról maradt, közös lányuk ekkor a miskolci mé­száros céh atyamesterének, Füzy Bálintnak felesége, márpedig a mé­szárosok részvétele az állat- és bőrkereskedelemben ismeretes. 645 A Sajó-menti mezővárosok, Szentpéter és Miskolc, valamint a közeli alföldi vámhely, a Tisza-menti Lúc és Nagyszombat kereskedő job­bágyainak kapcsolata a marhakereskedelem egyik lehetséges útvo­nalát is meghúzza az Alföld felől a Tiszán át, a Sajó mentén Észak felé. Nagyszombat mellett Bártfán is vásárolták a miskolci bort. 1535­ben Ferenc bártfai polgárt, aki egykor Miskolcon volt orgonista, Miskolcon borok árával adós maradván, Hauer Sebestyén gönci lel­kész segíti ki. 646 1555-ben úzfalvi Uz György vásárol bort Miskolcon Bártfa városának, akit „embere által" kér fel erre Bártfa tanácsa, majd szekereseket fogad, hogy a hat félhordó bort Miskolcról Úzfalvára vitesse. Innen, a birtokáról kéri a bártfaiakat augusztus végén, hogy jöjjenek szekereikkel a borokért. A borvásárló nemes dicséri a Mis­kolcon vett borokat, sőt magának is tart meg egy hordóval, csak a többit adja át megfelelő árért a bártfaiaknak. 647 Miskolciak a XVI. század második felében a legélénkebb kereske­delmi és személyes kapcsolatokat a kassaiakkal építettek ki. A kas­sai Farkas Boldizsár és a miskolci Szőcs András, sógorok lévén, együtt folyamodnak az uralkodóhoz 1563-ban, mert apjuk, illetve apósuk meghalt, akitől miskolci főbíróvá választásakor György de­ák 400 forintot kért a város szükségére, de azt nem fizette meg. 648 A kassai Pécsy másként Ötvös Gáspárnak is szőleje volt Miskolcon, amelyet fivérének özvegye, Pécsy Miklósné Hanvay Katalin a fen­tebb említett Bornemissza Istvánnal cserélt el 1574-ben, 649 s melyet Pécsy Gáspár fia, János is magáénak vall 1576-ban. 650 De volt Mis­645 VÁROSKÖNYV 203. sz. 646 SZENDREI J. 1886-1911. Dl. köt. 118. sz. 647 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 134. sz. 648 Cum ergo juxta ritum civitatis nostrae judex creatus fuisset, Georgius literátus petivit a Thoma Fygey florenos quatuor centos ex pecuniis relictis in testarnentali legatione a genito­re nostro, de qua Hieras civitatis nostrae sub sigillo eiusdem habemus et comprobamus, quod banc summám pecuniae petivit ad necessitatem totius civitatis. Andreas Sőcz de Myskolcz et Balthasar Farkas Cassoviensis. 1563. MOL NRA 723/48 649 A szőlőcsere szerződése (1574): MOL P 108 Fasc. L. N° 241 650 VÁROSKÖNYV 7. és 111. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents