Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

sályi [Tibold-birtok] molnár felesége is".

560 Gömör és Miskolc, Dél-Borsod kapcsolata szintén a középkorra nyúlik vissza. Amikor 1649ben egy ónodi katona lopott ökröket adott el egy nemesnek, az orgazda az szécsi úrnapi sokadalomban adta el a négy ökröt.

561 (Rima)Szécsen kívül a jolsvai sokadalom is vonzó hely volt. 1683-ban posztók s egyéb textíliák lopásával vádolták a miskolci Szakái Pannát a vármegye előtt, s a perben az egyik tanú azt vallja, hogy valóban látott a vádlottnál egy zöld szoknyát, melyet adóssága fejében akart egy asszonynak odaadni, de miután az nem fogadta el, Szakái Panna azt mondja, „Jolsvára viszi, ott fogja eladni csizmán, úgy fog nyerekedni".

56,2 Hetipiaca és országos vásárai magát Miskolcot is fontos kereskedelmi központtá tették, főként a XVI. század végén, amikor a Mohi megszűnt vásárhely lenni. A törökkori miskolci hetipiac napja, a szerda szintén középkori kiváltságra és hagyományra megy vissza, amint az árucsere helye, a Piac utca sem változott. Jóllehet a vásár meglétét ez idáig Mohács előtti források nem igazolták/országos vásárt talán már a középkori Miskolcon is tartottak.

563 1580-ban azonban Miskolc királyi oklevélben kap jogot évi két sokadalom tartására, Keresztes és Mohi mezővárossal együtt, de a miskolci Városkönyve tanúsága szerint 1580 előtt is tartottak Miskolcon sokadalmat. Az 1580. évi privilégiumot kishói Geszthy Ferenc - a vár korabeli zálogbirtokosa és kapitánya - eszközölte ki a diósgyőri uradalom három mezővárosa számára, Mohinak nem is először.

564 A privilégium Miskolcnak Adventben, karácsony előtti szerdára, illetve Nagyhéten, húsvét előtti szerdára (vagyis a piaci napokra) ad vásártartási jogot, míg Mohinak karácsony előtti csütörtökre, Keresztesnek pedig Szent Mihály napjára és karácsony előtti vasárnapra. A kiváltság a pünkösdi és Szent Lukács napi mohi vásárt nem említi, amelyekre 1520-ban nyert kiváltságot a vámhelyként is ismert helység.

565 A három uradalmi mezőváros vásárnapjainál feltűnik, hogy mind decemberre, illetve a tavaszra (húsvéti, pünkösdi) 560 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 7. köt. 154. p. 561 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 6. köt. 666. p. 562 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 10. köt. 225. p. 563 KUBINYI A. (szerk.) 1996. 331. és 429. p. 564 SZENREI J. 1886-1911. III. köt. 157. sz. 565 WENZEL G. 1872. 180. sz.