Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

bélelték vagy díszítették szőrmével, így készítettek „vásári irhával me gcifráztatott ködmönt" (2 forint 40 pénz), kisebbeknek való ködmö­nöket, béleltek férfimentét és asszonyi kismentét rókabőrrel, de a gazdák által hozott báránybőröket is bevarrták a mentékbe, vala­mint kész „török bélléssel" is bélelhették a mentéket, rövidebb kabá­tokat. Egy férfinak való „öreg ködmönnek", ha a gazda a báránybőrt és cérnát is hozza, az ára 1 forint 50 dénár, az asszonyénak 1 forint. A szűcsök süvegek nyuszttal való díszítését, esetleg bélelését is vál­lalták, „süvegnek egy vár jó nyuszttal való megbéllésétűl, ha belől is bél­lelve lészen", 36 dénárt fizettek, ha csak „félszeresen" varrták a süveg­re, 18 dénárt kérhetett a szűcs. A szűcsök gereznák kikészítésével, „csáválással" is foglalkoztak, az árszabás hasi báránybőrt, farkas-, vidrabőrt említ, valamint az irha készítését is. Mivel a szabó és szűcs mestersége mintegy kiegészítette egymást, a szűcsmestereknek komoly konkurenciát jelentett a szabók - igaz törvénytelen - tevékenysége azzal, hogy a kész viseleti darabokra maguk varrták fel a szőrméket. 1712-ben a miskolci szűcsök a vá­roshoz fordultak a szabókkal szembeni panaszukkal, s tanúk - egy­kori miskolci vásárbírák - elmondása szerint a szabómesterek régó­ta űzik a tiltott mesterséget. Már a török időben is gyakran megtet­ték, hogy „mentéket török vagy egyéb bélléssel béllettenek, süvegekre nyesteket varottanak volna", sőt ezen munkájukat, így a „nyestes kalpa­gokat" is a piacon is árulták. Előfordult, hogy egy gazda a szűcsmes­terek által kikészített báránybőrt Szepsi Szabó János szabómesterrel varratta a mentéjébe. 509 A XVIII. század előtt a miskolci lakatosoknak is sikerült társulatot létrehozniuk, 1675-ben ők is kassai lakatoscéh kiváltságait szerezték meg a kassai tanácstól, vagyis a gombkötőkhöz (1702) hasonlóan korszakunkban nincsen királyi privilégiumuk. A mesterré válás kö­vetelménye itt is három mesterremek elkészítése és lakoma vala­mint viasz adása, de ha céhbeli lányát veszi el a legény, csak két remekre kötelezik és a taksa felére. A város legismertebb lakatosfa­míliája, a Mészár utcában kúriával bíró Hesel-Lakatos család a vá­rosi elithez tartozik, nemesi származású. Az 1683. évi limitatioban 509 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/b. XV. 37. doboz

Next

/
Thumbnails
Contents