Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

sőruháért skarlátból vagy gránátból 1 forint jár nekik, míg egy bagaziával bélelt „garasia" [= karasia, angliai posztófajta] dolmány megvarrása 25 dénár, posztóval bélelve 50 dénár. „Keszniczer" [olcsóbb német/cseh szövetfajta] dolmányt 40 dénárért, nadrágot 26 dénárért vállalhatnak el. A zsinóros ruha divatja magyarázhatja a gombkötők miskolci működését is, akik ezeket a díszes zsinórokat, zsinóros gombokat fonták. Miskolc egyik legnevezetesebb családjának őse, a bíróságot is viselt Gombos Pál 1560-ban nemességet szerez, s a diósgyőri urak szervitoraként is ismert.

475 A diósgyőri földesurak, Nyáry Borbála és Nyáry István 1667-ben Gombkötő Andrásnak azzal az indoklással adja zálogba 200 forintért az újvárosi Boldogasszony utcában lévő Balassa Péter-féle pusztát, mert 9 évig szolgálta hűségesen a földesurakat, az adománnyal „mesterségével való kedvünk keresését" akarják megjutalmazni.

476 A gömbkötők céhhé alakulása a korszak végén meg is történt, 1702-ben a kassai gombkötő céh artikulusainak átvételével a függő pecsétes privilégiumot Kassa város adta ki nekik. A kiváltság a céhbe beválasztott legényeknek szokásos lakoma-adási kötelezettséget ír elő a felvételkor és egy évvel utána is, inasnak pedig az állhat, aki 48 dénárt és lakomát fizet, akit az inasból legénnyé szabadítanak fel, annak 2 pint bort és két fogásos ebédet kell adnia. A miskolci szabók között az 1634. évi árszabás külön emlékezik meg az egyszerű, falusias viseleteket gyártó a szűrszabókról, akik juhásznak való hosszú szűrt (1 forint 60 dénár) vagy rövid, fertály híján két singes leányszűrt (1 forint 40 dénár), esetleg még rövidebb, másfél singes szűrt készítenek. A szürszabók limitatiója a század második felére nem változik, bár a hosszú szűr ekkor 1 forint 40 dénár. A szűrszabók készítenek abaposztó ruhákat is: bélelt vagy félig bélelt dolmányt (3 és 2 forint 50), másfél singes nadrágot, egy „cifrázás nélkül való aba salavardinak" [- nadrág felett viselt rövid lovaglónadrág] az ára 75 pénz. A szűr, abaposztó a város paraszti népességének viselete volt. 1691-ben Szar Pál ménespásztor conventiójába a 475 GYULAI É. 1995/a. 49-51. pp. 476 SZENDREI J. 1886-1911. II. köt. 300. p.