Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

és árpa fejében 450 forintot, Juszuf deák 200-at régi adósságban.

435 Miskolc mezőváros a bejegyzés szerint közel 4000 forint rendes adót fizetett ekkor a töröknek, nem számítva az adósságok megtérítését. Bár ez a summa az adózás maximumát jelentette, s az adóterhek a gazdaság válságával csökkentek, a városnak a hódoltság másfél századában a legsúlyosabb terhet jelentették. így látták ezt a kortársak is; 1666-ban Wesselényi Ferenc nádor a portára küldött országos követeknek többek között azt is meghagyta, hogy vigyék keresztül Miskolc adójának tetemes leszállítását, különben a város elpusztul.

436 A XVI. század végén a város közelségébe, Egerbe került török hatalom a XVII. században is igen súlyos adóterhet rótt a hász-birtoknak nyilvánított Miskolcra. Az adó összegét a XVII. században először 1617-ben tartalmazza a Városkönyv, ekkor, Varga János főbíróságában, 600 forintot fizetett a város Ibrahim pasának.

437 1629-ben 1000 forint a miskolciak summája, s ezen felül semmivel nem tartoznak, írja IV. Murád Miskolcnak szóló athnaméja.

438 1635-ben 1100 fekete gurus volt az egri adó, ezen felül kiegészítésként a tisztviselőknek (pl. tolmács) 50 fekete gurust, a lovasoknak 220 kocsi szénát adtak az egri kincstár nyugtája szerint,

439 amely több mint félszáz egyéb török levéllel együtt a város levéltárában maradt fent. Ez a forrás tartalmaz először egy jellegzetes adónemet, a 10 ágyútalpat is, melyeket a Bükk erdeiben kivágott fákból ácsoltak a város mesterei. Ezek az eszközök olyan fontosak voltak az egri katonák számára, hogy még 1678-ban is követelték a miskolciakon, ekkor ugyanis a város számadáskönyvébe 24 dénáros kiadásként (kenyérre, túróra és húsra) az alábbit jegyezték be: „Álgyiídeszka faragó Kandó Szabó János harmadmagával az erdőre menvén".

440 A pénzbeli adón felüli speciális szolgálat volt az is, hogy a bükki Cserépvárba szekereiken vizet szállítottak 1633-ig. 1633 után a legterhesebbnek a Szolnok-(Er435 VÁROSKÖNYV 83. sz. 436 LEVELES E. 1929. 58. p. 437 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 191. p. 438 SZENDREI J. 1886-1911. III. köt. 168. sz. 439 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. Sp. XXVII. 19. 440 NYÍRY D. 1926-1927. 111. p.