Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

termesztése mellett a nemesi gazdaságok termelékenysége is szá­mottevő, hiszen a nemesek és katonák átlagosan 30 keresztet, a job­bágy rendűek pedig 4,6 keresztet termeltek, igaz, két különböző ­de egymást követő - évben. A miskolci jobbágyok gazdaságának bővítéséhez a kor agrártech­nikai és -technológiai színvonala mellett újabb termőterület bevoná­sához volt szükség. Bár az ingatlanforgalom igen pezsgő volt ­nemcsak szabad forgalmú szőlőt, hanem telket, szántót, irtványokat is szerezhetett Miskolcon az, akinek tehetsége volt rá -, a miskolci jobbágyi és zselléri gazdálkodókra jellemző volt környékbeli ingat­lanok meg- vagy árendába vétele. Egyes miskolci polgárok gazdasá­gukat úgy terjesztették ki, hogy két szomszédos helyen is bírtak job­bágytelekkel. Ilyen volt a miskolci főbíróvá lett Bányai Péter is, akit 1581-ben az uralkodó mint jobbágyát követelt vissza Miskolcról (lé­vén a tapolcai uradalom kamarai kezelésben). A vármegyei vizsgá­lat azonban megállapította, hogy Bányai mind Tapolcán, mind Mis­kolcon jobbágy, s mivel Tapolcán az ottani háza utáni szolgálatait teljesítette, nem lehet szökött jobbágynak tekinteni. 316 A környékbeli helységek, főként Diósgyőr pusztásodása igencsak megfelelő lehető­séget nyújtott Miskolc lakosainak gazdaságuk bővítéséhez. 1658-ban a diósgyőri uradalom birtokosai, Nyáry Zsigmond és Lónyay Anna protestálnak amiatt, hogy bizonyos miskolci és egyéb környékbeli nemesek, de főként paraszt rendűek négyen-öten-hatan vagy még többen összefogva, a diósgyőri nemesektől pár forintért zálogba ve­szik libertált fundusukat, pedig nem is bírhatnak tulajdonképpen nemesi jószággal. A legnagyobb kárt azzal teszik az új tulajdonosok, hogy az uradalmi erdőt favágásra használják, a makkos erdőkre pe­316 ...etiam in Tapolcza jobbagio fuisset, ac servitia praefuisset, pro ea domo, quam ibi habuit, verum quia se ex oppido Miskolcz minime exemerit, sed ibi quoque aeque Imbitaverit , pro fugulivo colono reputari non posse. B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. XVIII. IL 67.

Next

/
Thumbnails
Contents