Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

telkek mögötti kaszálót vettetett be, melyek a Dőry-birtokrészhez tartoztak.

221 Ez a kiterjedt gazdaság nemcsak termelt, árult is, sőt a majorságok felszerelése a raktározást is lehetővé tette; 1695-ben 7 veremben volt a Boldisároknak búzájuk, főként az újvárosi majorban. Ugyanekkor az egyik tanú úgy emlékezett, hogy Boldisár Istvánné a nagy drágaságban öt forintért adta búzájának szapuját, „s kötővel vitte be az pénzt", melyet a búzáért kapott. Egy másik tanú Boldisár Zsigmondról elmondja, hogy Rimaszombatról borai árában egy csizma pénzzel tért meg.

222 A Boldisárok gazdálkodása a kortársak előtt elismerést vívott ki magának, mint „jó értékű" gazdaemberekről emlékeztek meg róluk, egyikük így jellemezte Boldisár Istvánt: „eleget ivott Boldisár alias Ballá István uram, mivel elég bora volt, de pénzét és jószágát nem vesztegette, sőt igen is oltalmazta, s magáét, amint lehetett, szaporétotta, inkább, hogysem fogyatta"'.

223 A gazdaságban a jobbágyokon, zselléreken kívül idénymunkákhoz bérmunkát is használtak, 1695-ben a miskolci földek aratását „tót cséplők" végezték, Boldisár Zsigmond ötödért és hatodért arattatta le a kölest, így a UO kereszt kölesből 22 kereszt illette a cséplőket az ebédköblöt is beszámítván.

224 Boldisár Zsigmond nemes úr azonban maga is tevőleg részt vett a gazdálkodásban, gazdasági munkákban, egy vármegyei peres ügyben említik 1688-ban, hogy egy ízben éppen asztagot rakott az újvárosi ház csűrében, amikor a kezében lévő vasvillával a ház előtt megfenyegette és szitkokkal ócsárolta sógorát, tiszteletes Gyöngyösi Jó Pétert.

225 A vagyonos család a város hiteléletében is szerepet játszott, 1695-ben vallja a vármegye előtt egy asszony, hogy Aszalainétól „két aranygyűrűt, egy gyöngy clarist s holmi ágyba való eszközt" vitt Boldisár Zsigmondhoz 25 forint kölcsön fejében, 3 forintért pedig egy csomó ezüstgombot hagyott zálogtárgyként úrnője hitelezőjénél.

226 221 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/c. XVIII. XIII. 908. 222 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 13. köt. 476. p. 223 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 13. köt. 480. p. 224 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 13. köt. 507. p. 225 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 11. köt. 88. p. 226 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 13. köt. 472-173. pp.