Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

Sándor Benedek diósgyőri szervitor mond ellen Miskolcon, akinek az 1563. évi urbárium szerint Fánchy Borbála eladományozta. 197 1573-ban Miskolc város tanácsa megy perre Zalatnayval a malo­mért, mert az a Szent István egyház egykori oltárjavadalma volt, s mint egyházi alapítvány, nem szolgálhat profán célokat. Bertalan deák viszont azzal érvel, hogy paraszti rendűek nem lehetnek egy­házi patrónusok, s a katolikus vallás elenyészésével Miskolc úgy­sem misékre fordítaná a jövedelmet. 198 A vitézlő Zalatnay Bertalan javairól fennmaradt 1577. évi érték­becslés, amely az egyetlen ilyen, a XVI. századi Miskolcra vonatko­zó forrásunk, plasztikusan mutatja az uradalom gyorsan vagyonosodó nemesi rétegének gazdasági erejét: diósgyőri kúria fából (200 forint), 10 hold diósgyőri szántó, 60 kassai köbölre való (20 forint), diósgyő­ri gyümölcsöskertecske (10 forint), közepes gyümölcsös Diósgyőrön kívül, termése évenként 32 kassai köböl (40 forint), 4 darab, össze­sen 150 emberkapálós és 50 hordó bort termő szőlő Miskolc és Diós­győr szőlőhegyein (600 forint), a miskolci kúriához tartozó 4 pince (50 forint), a kúriához tartozó kétkerekű malom Miskolc szélén, melynek jövedelme - a molnár részén felül - évente 100 kassai kö­böl búza (500 forint) és a malomhoz tartozó 6 zsellérház (200 fo­rint). 199 A leltár a miskolci kúriát nem tartalmazza, talán a malom értékébe számították bele, így is kitűnik azonban, hogy a legértéke­sebb jószág a szőlők és a malom volt. Zalatnay javainak összeírása először jeleníti meg pénzben kifejezhető értékként a nemesi telekhez tartozó zselléreket, házanként 45 forint értékben, s tartalmazza a zsellérek feladatát is: a malom körüli minden munka elvégzése. 200 A miskolci városatyák és Zalatnay közötti perben még csak 3 vagy 4 zsellért említenek a malomnál, úgy tűnik, Zalatnay birtoklása alatt a malomtelek benépesült, a gazdaság fellendült, az adománylevélben említett keresztesi kúria viszont már kikerült a tulajdonából. 197 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 4. köt. 112. p. 198 Miskolc főbírájának és tanácsának pere Zalatnay Bertalan ellen. 1573. B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/b. xm. 609. 199 Aestimatio bonorum egregii Bartholomaei Zalathnay. 1577. MOL UeC 115/77 200 Secus molendinum sunt appensa domicilia sex, quae inhabitant sex inquilini carentes terris arabiiibus ac pratis. Hi nullum omnino censum ac servitium domino terrestri praebent et exhibent, praeterquam, quod curant molendini eiusdem omnem laborem et necessitatem.

Next

/
Thumbnails
Contents