Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

íratja össze a két közeli helységet, ebbe Mindszenten 18 családfőt vesznek fel, hátuknak ökrei vannak, Görömbölyön pedig 31 családfőt írnak össze, 16-an bírnak ökörrel, s „ezen görömbölieknek mindenekének vagyon szőleje"}

34 Egy későbbi összeírás még több ökröt vesz fel Görömbölyön, a 47 telekből 9 puszta, 15 zsellér, a 18 marhás jobbágy közül pedig 9-nek 6, kettőnek 8 ökre van.

135 Az összeírásokból kitűnik, hogy a zsellérként feltüntetett családok egy része igásállattal is rendelkezik, s a görömbölyiek megélhetésének alapja a szőlőművelés. Hogy a mindszenti zsellérek a környék szőlőkultúrájában jelentős bérmunkájukkal vettek részt, rávilágít a diósgyőri kapitány, Török János megjegyzése, aki a mindszentieket „kávás pápista" néven ócsárolta, amikor 1632-ben a mindszenti majorra rátört.

136 A vidék két legtekintélyesebb birtokosa: a diósgyőri zálogbirtokos főnemesség és az apát többször kerül szembe a kora újkorban a miskolci ingatlanok és zsellérek miatt. 1632-ben panaszolja a tapolcai apát, Cseh János, hogy az említett várkapitány, kömlei Török János erőszakkal kötelezi munkára (labores et servitia) a mindszenti zselléreket a diósgyőri várhoz, mintha a vár jobbágyai lennének (instar colonorum dominorum suorum ad arcem Diosgieor), sőt az apát miskolci malmaiból a molnárt is elhurcoltatta kényszermunkára.

137 A tapolcai apátsági uradalomban Balassa Zsigmond előtt nem volt jószágigazgató, a szerzetesek valószínűleg közvetlenül gondozták a birtokokat, Balassa azonban a legjövedelmezőbb birtokon, Görömbölyön tisztviselőt tartott, aki ugyan semmilyen biztos saját jövedelemmel nem bírt, de a rétek és bírságpénz jövedelméből részesedett, sőt amikor a puszta telkeken gazdálkodni kezdett, a görömbölyi jobbágyok vetettek és arattak neki. Azt is megengedte neki a földesúr, hogy ha az uradalmi kocsmán elfogyott a földesúr bora, a sajátjáét mérhette, amint az 1570. évi urbárium tanúsítja. Mindszent és a tapolcai birtokok címének és javadalmainak összekapcsolása után a birtokközpont a miskolci zsellérnegyedre, Mindszentre ke134 Anno 1659. die 29. May, in possessione videlicet oppido Miskolcz degentium colonorum nomina ac mobilium in piatea Mindszent. In possessione Görömböl. FLE AV N° 2066. 135 Összeírás Görömbölyről, év nélkül (1670. körül). FLE AV N° 2066. 136 Pribék Miklós levele a tapolcai apátnak. Miskolc, 1632. jan. 26. FLE AV N° 2066. 137 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 5. köt. 81. p.