Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

FELSŐ-MAGYARORSZÁG ÉS MISKOLC HÁROM HATALOM SZORÍTÁSÁBAN - NAGY MAGDOLNA

Átmeneti növekedés után ugyanerre a szintre szállították le az igényelt hozzájárulást 1664-ben, a lakosság jelentős csökkenése miatt.

53 Az adó csökkentésére tehát rendszerint a város átmeneti szegényedése miatt került sor. Többnyire valamilyen hadjáratot, fosztogatást vagy természeti csapást találunk a háttérben, bár nem zárható ki, hogy a miskolciak - a települések által bevett gyakorlatot mind a magyar királlyal, mind a török császárral szemben követve - igyekeztek szándékosan csökkenteni az adóalapok számát az összeírások idején.

54 Valójában egyik fél sem tudott igazán hatékony ellenőrzést gyakorolni. Ugyanakkor a XVII. század első felében a miskolciak adócsökkentési kérelmét lényegesen támogatta, befolyásolta az erdélyi fejedelmekhez fűződő kapcsolatuk. Nem lehet véletlen, hogy a legtöbb engedményre az erdélyi „aranykor" idején került sor. így még nehezebb megállapítani, hogy vizsgált időszakunkban milyen mértékű pusztulás következett be a városban. Időnként a török oldalról adóemelés is előfordult. Elsősorban valamilyen komolyabb katonai fellépéssel függött össze az ilyen rendelkezés, így például 1666-ban 300 fekete gurussal többre tartottak igényt, ezzel a császár adója 1400 gurusra emelkedett.

55 Gyakran előfordult, hogy a kiadott rendelkezésekkel ellentétben, önkényesen emelték a török adót. Ilyen esetekben Miskolc rendszerint panasszal fordult Egerhez, ha onnan nem kapott segítséget, akkor a szultáni udvarhoz. Panaszaik eredményeként - cserében az előírt követelések teljesítéséért, egyben annak védelmében - az önkényeskedőket rendreutasították, megtartották Miskolcot a régi adójánál. 1621 májusában Konstantinápolyból érkezett II. Oszmán szultán rendelkezése, amely szerint az egri basa nem emelhette a várostól kért összeget.

56 1672-ben ugyancsak a szultáni udvarból kapott segítséget Miskolc, ekkor a Besenyő puszta bérleti díjának eme53 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501

/a. Sp. XXVII. 6. Az egri kincstár levele Miskolchoz, 1628 november eleje. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501

/a. Sp. XXVII. 8. Ahmed defterdár az egri kincstárból 1630 júniusában. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501

/a. Sp. XXVII. 12. Musztafa emin Egerből 1664 május végén. 54 BAKÁCS I. 1957. 76. p. 55 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501

/a. Sp. XXVII. 29. 56 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501

/a. Sp. XXVII. 2.