Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

len bujálkodó nem lévén, soha azon száz ezüst tallérokat, mellyeket Húsvét István uramtól felvött, nem valami haszontalan helyre erogálta [= költötte], hanem rész szerént ezen száz tallérokkal is szaporétotta az apátúrságbéli jószágot, kinek commoditásával [= hasznával] mind néhai emiétett apátúr uram élt, s mind penig az őkegyelme successoral [= utódai] éltének".

115 A miskolci nemes hitelezőknek pedig elsősorban a szőlőn folytatott gazdálkodásukon múlott, hogy az előre lerótt földesúri dézsmánál a termés egy tizede magasabb értéket mutasson. Húsvéth másként Varga István - aki maga is az apát egyik intézője volt - tapolcai szőlője a század végén a Dőryek tulajdonába került, s Dőry András 1692-96-ban a vármegye előtt pereskedik a tapolcai apáttal, mert a szőlő után nem akar kilencedet adni.

116 A miskolci nemesek apátsági malmokat is bérelték időre-időre a XVII. században, de általában maga az apát is gondoskodott malmairól. Miután a nagy miskolci tűzvész 1672-ben az apát nagyobb malmát is elhamvasztotta, Kaszoni Zsigmond, az apátsági javak igazgatója (miskolci plébános) 1692-ben alapjaitól építtette újjá a malom épületeit.

117 Az 1570. évi urbáriumban lefektetett következő jövedelem a birtok vizeinek földesúri haszonvételéből származott. A télen is meleg vizű Hejőt, főként a tapolcai forrásoknál, kenderáztatásra használták, s a környékbeliek egy 30 köteges kalangya után két dénárt fizetnek a használatáért. A Hejő nemcsak meleg vizével, hanem a folyása mentén termett nádjával is jövedelmezett az apátság urának, illetve az ispánnak, a ház fedésére vitt nád után egy darab egy dénárt érő kenyeret fizettek a máshol lakók az uradalom tisztviselőinek.

118 A Tapolcán fakadó Hejő feltehetően a miskolciaknak is a legközelebbi hely volt, ahová kendert áztatni és nádat vágni, szinte 115 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 14. köt. 62-73. pp. és IV. 501/a. 13. köt. 536-537. pp. 116 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 12. köt. 257-258. pp., 13. köt. 536-537. pp., 14. köt. 62-82. pp. 117 ...loco alterius molendini ignis voragine consumpti fundamenta jam posuisset aid poni curasset, ac super jadis et positis fundamentis aedificium etiam domus molendinaris erigendo coeptum hujusmodi aedificiorum opus continuere. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/a. 14. köt. 651. p. 118 In aqua Heyő sive capite eius, cum tempore hiberno sit tepida, soient extranet canapum in ea maerare, et de singulis gelimis canapi, per manipulos 30 computando, binos denaros ojficiali solvere [...] Solent etiam extranet pro tegendis domibus arundines penes predictam aquam demetere, et officiait Iwnoris gratia panem unum, denarum unum valentem portare. 1570. MOL UeC 60/71