Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

ványt, s 1590-ben a Jenkealja nevű rét mint a miskolci Mindszent utca tartozéka („prati jenka-allya ad Mind-Szent piateam unam oppidi Miskolcz periinentis") a diósgyőri zálogbirtokosok kezén van, ők tiltakoznak a szom&zédos Bárius család ellen, mert azok erőszakkal elfoglalták.

106 A Báriusok sok kárt tettek az apátság Nolaj nevű falujában is a XVI. század második felében, amelynek határában van a Jenke nevű föld és erdő.

107 Jenke és Nolaj 1666-ban pusztaként már együtt szerepel a tapolcai uradalom birtokai között. A tapolcai és mindszenti javadalmak visszakerülése az egyházi birtokosokhoz a birtokjog tisztázásához is hozzásegített. 1632-ben a Szepesi Kamara Piber János egri püspök kérésére archívumában felkutatta a görömbölyi tizedkerület dézsmájára vonatkozó iratokat, s úgy találta, hogy az egyházi tized ősidőktől fogva az egri püspökséget illette, s nem az apátot.

108 A tapolcai apátsági jószágnak az 1570. évi urbáriumban még faluként (possessio) említett birtokai a XVII. század közepére elnéptelenedtek, s már csak pusztaként írnak róluk. 1666-ban Stenczel János tapolcai apát és mindszenti oltárigazgató (abbas Sancti Petri de Tapolcza et rector altariae Omnium Sanctorum in oppido Miskolcz), az egri egyház olvasókanonokja Valk, Nolaj, Tapolca és Jenke puszták - ez utóbbi a mindszenti középkori oltárjavadalom - ura.

109 Csak Görömböly marad meg faluként a XVII. század második felére. A tapolcai apátság középkor végi tapolcai allódiuma a kolostor pusztulásával részben maga is megsemmisült, így a kolostorhoz kapcsolódó tapolcai major négy igáslovával, 16 ökrével és egyéb majorsági állataival, egy apátsági szőlő és a Hejőn lévő malom az 1570. évi urbáriumban már pusztaként íratik össze. Megmaradtak viszont Tapolcán és Görömbölyön a kaszálók, valamint Görömbölyön két nyomáson 30 illetve 28 kassai köblös allodiális szántó. Ez a szántóföld 106 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. II. 203. 107 Verancsics Antal egri püspök és Zakalinczki István, a tapolcai apátság commendatora perbe lép a Bárius nemesek ellen az apátság Nolaj falujának feldúlása miatt. 1562. B.-A.-Z. m. Lt. XV-17. Tapolca/1562. (Vay cs. berkeszi lt. fasc. 96.) 108 A felsőmagyarországi jövedelmek igazgatójának és tanácsosainak eredeti megpecsételt oklevele a tapolcai egyházi tizedekről. Kassa, 1632. nov. 17. HmLt XIII-3/c. 51. Cl. III. TTT N° d/2585 109 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 6. köt. 644. p.