Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)
GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA
[zsellérjutcákon". 80 A robotra kötelezettek alacsony száma (19 jobbágy és 35 zsellér) mutatja, hogy Miskolcon a XVII. század folyamán a népesség jó része igyekezett telkét és önmagát valamilyen formában mentesíteni a járadékok alól, s a súlyos munkajáradék csak keveseket érintett. A másik birtokos, a Szepessy család birtokrésze arányában a Haller-féle zsellértelkek 3 napi munkajáradékaiból is részesült, az összes robot 10 %-át sajátítva el, ugyanígy az uradalom taxáiból is, mivel csak a jobbágytelkek voltak a birtokosztályban megosztva. 81 Az uradalom élőmunka-igényét a roboton és az uradalom majorságához tartozó szolgákon kívül valószínűleg bérmunkával is kielégítették, főként a szőlőmunka követelt sok és gondos, szakértő emberi munkát. A bérmunkát a nagyszámú zsellérség kínálta, 1563-ban az uradalomban 172 zsellértelket írat össze a Kamara. 82 Sajnos, a diósgyőri uradalomról még működésének fénykorából, a XVI. századból sem maradtak számadások, a működést dokumentáló iratanyagok, ezért a bérmunka alkalmazására sem találhatunk megfelelő forrásokat. Ezért az uradalmi gazdálkodásra vonatkozó iratok nagy része is ekkor, az átvételkor és rövid kamarai irányítás alatt keletkezett, azonban ezek is híján vannak a számadás jellegű gazdasági iratoknak, mivel a Kamara irattára csak a jelentéseket őrizte meg, a számadásokat tartalmazó mellékleteket időközben kiselejtezték. A Miskolchoz közeli Szikszó mezővárosban, amely részbirtok volt, az allodiális szőlőnek csak kisebb részét műveltették robottal, a nagyobb részéhez bérmunkát fizettek 1677-ben. Néhai Csáky Ferenc 6 allodiális szőleiből kettőnek a háromszori kapálását pénzen végeztetik 51 forint és másfél szikszai köböl gabona ellenében, de a kapáláson felüli munkákat a jobbágyok teljesítik robotban. Fekete István részbirtokán pedig a három majorsági szőlőből kettőn pénzért végeztetik a szőlőmunkákat, s csak akkor kell ezeket is robottal mű80 Intuitu sessionum eae omnes in ordine sessionum situaiae, a quibus, uti praemissum, sex diebus labores, a quibus vero tribus diebus labores praestantur, extra situm fundorum hinc inde per plateas erectae. MOL UeC 87/67 81 Portio Cserneliana in eodem oppido Miskolcz, quae nunc per dominant Szepessianam possidetur [...] necnon in parte Halleriana specificati taxantes, qui trium dierum labore tenebantur, décimas eorundem parti eaedem laborare lenebantur. MOL UeC 87/67 82 MOL NRA 266/10
