Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

ra háruló adóterheket is. 1647-ben a portális adót 17 miskolci telkes jobbágy és zsellér (nem számítva a zsellérutcákat) alapján állapítják meg, 9 jobbágy Lónyay Zsigmondé, 5 jobbágy a Nyáryaké, 3 pedig a Cherneleké. A 3 forint 43,5 dénár portális adót az alábbi szerint osztották meg: Lónyay 2 forint 18,5 dénár, Nyáry 93,5 dénár, Chernél 32 dénár.

76 A jövedelmek beszedése például a kilenced egy részénél külön történt, de közösen is behajthatták a járandóságokat. Egyéb jövedelmek esetében, így a majorságnál is, a jövedelmeket megosztották egymás között. A XVII. századra pusztává lett Mohi és Petri szántóföldjeit más helységbeli jobbágyok fogták művelés alá, és az ebből származó tizedbevétel „ez is közre megy az uraknak, dividáltatik [= felosztatik] penig kinek-kinek portioja szerint" (1682. évi urbárium). A Szepessyek a jövedelmek megosztásának hasonló módját gyakorolták a családon belül is. 1711-ben egy osztálylevél szerint úgy osztoztak meg az örökségen, hogy bizonyos jószágokat telkek szerint felosztottak, de „az diósgyőri jószág és az szendrei curia fennmarad négy részre közöttünk, úgy, hogy ezen jószág gondviselésére egy szolgát fogadunk, ki is ezen jószágnak minden jövedelmét beszedvén, azzal fogunk osztozni közönségesen"}

7 A majorság művelése a korabeli alacsony technikai színvonalon szinte kizárólag emberi és állati munkaerővel történhetett. Az uradalom 1563. évi urbáriuma jelentős robotot csak Diósgyőrben ír össze, napi tíz munkást kell a városnak a várhoz adni. A többi falut minden jobbágytelek után 1 kepe learatására vagy egy napi aratásra, illetve fél vagy egy napi szántásra és egy napi szénakaszálásra köteleznek. A miskolciak négy ház után tartoznak a Királyrétről 1 kocsi szénát a várhoz szállítani, illetve egy kocsi fát is. A mohiak egyáltalán nem robotolnak, de kötelesek a vár borát kimérni (mivel Mohin országos vásár és útvám volt), illetve parancsra halat kell a várhoz szállítaniuk, amelyet a vámjövedelemből fizet az uradalom. A munkajáradéknak ez a nem túl súlyos formája a középkor végén alakult ki, de az 1596-os szűkszavú urbáriumban még hasonló rendszert sejthetünk. A mezővárosok, főként Mezőkövesd és Miskolc 76 Extractus connumerationis portarum regni anni 1647. Oppidum Miskolcz. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/b. III. I. 8. 77 B.-A.-Z. m. lt. XIII-14. Vegyes birtokjogi iratok.