Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

GAZDÁLKODÁS, TERMELÉS ÉS ÁRUCSERE A KORA ÚJKORI MISKOLCON - GYULAI ÉVA

emlékszik vissza a XVIII. század elején, hogy a török közelsége nem kedvezett a jószágépítésnek, ezért változott gyakran az uradalom birtokosa: „Az török lakván Egerben, az ember maga jószágát is nem csinálhatván, Csernél Bálint uram maga részét adgya kehai Jászi János uramnak ezer tallérokban, Csernél Pál uram penig maga részét adgya édes atyámuramnak, idősbik Szepesy Pál uramnak kétezer forintokban, zálogban. "

41 Az uradalom condominiumként nemcsak az adminisztráció nehézkessége és a földesurak távolléte és egymás közti ellentétei miatt nem jövedelmezhetett úgy, mint a Balassa házaspár regnálása idején, hanem, mert a XVI. század végétől rohamosan zuhan az uradalom jobbágyi gazdaságainak jövedelmezősége, általános lesz a gazdasági romlás. Eger török kézre kerülése után, 1597-ben panaszolja a vármegyénél Homonnai Drugeth István diósgyőri birtokos, hogy „annak a várnak, mi jószága volt, úgymint Miskolc, Körösztös, Kövesd és egyéb faluk, mind elpusztult, az kik éléssel és egyéb segétséggel táplálták a diósgyőri vitézeket".

112 A teljesen desertává lett Mohin és Petrin kívül Diósgyőrben is igen nagy a telekpusztulás, sőt a virágzó középkori települést, Csabát, ahol az uradalom részbirtokkal rendelkezik, egyenesen pusztaként említik a XVII. században. Még Miskolcon is nagyarányú a telkek pusztulása, amikor 1646-ban Nyáry Miklós egy jobbágyának „romlott házát" zálogosítja el Bakos András miskolci nemesnek, a romos ház mindkét szomszédja puszta.

43 Ebben a helyzetben érthető a földesurak hajlandósága, hogy a biztos készpénzes zálogösszeg fejében tékozolják birtokaikat a zálogba adás és a jobbágyi telkek libertálásának intézményén keresztül, ezzel segítve állandó likviditási gondjaikon. A XVII. században a zálogbirtokosok majorsági gazdálkodása a meglévő - hagyományok közvetítette - gyakorlaton túl alig bővülhetett, hiszen ez a gazdálkodási forma nagyfokú szervezettséget, központi irányítást feltételez. A XVI. századból örökölt majorsági és 41 B.-A.-Z. m. Lt. XIII-14. XLVIII/1. 42 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. II. kötet. 1597. június 17. 43 Bakos Boldizsár nevű jobbágyunk romlott házát, melynek napkeletrül való szomszédja Szegő György pusztája, napnyugatról pedig Radvány Albert pusztája. B.-A.-Z. m. Lt. IV 501/c. V. I. 76.