Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

fin fundus. 1599-ben Kádas Máté özvegye, Fényes Katalin és Nagyszombati György deák felesége veszi zálogba Szerafin Zsuzsannától ősi anyai udvarházát (curiam nobiliiarem maternam et aviticam) 130 forintért, majd továbbzálogosítja azt a kecskeméti Szabó Balázsnak és fiának Györgynek ugyanannyiért. A ház szomszédja kelet felől Őfelsége háza, nyugatról pedig Ambrus Alberté, aki Nyáry Pál váradi kapitánya.

248 A Királyházáról tudjuk, hogy eredetileg a tapolcai apátság miskolci kúriája, így a Szerafin-kúria pontos helyét is beazonosíthatjuk, a Piac északi részén, az apát házától nyugatra. 1603ban a ház lakója Szerafin Imre özvegye, Bakos Dorottya, akitől rokonai: Bakos Mihály, Eötvös Gergely és János próbálják erőszakkal elfoglalni, 1604-ben pedig Szerafin Gáspár és Bakos Mihály egyeznek meg a vármegye előtt, hogy a kúria nagykapuját együtt helyreállítják. 1607-ben már romos kőházként említik Miskolc piacán (curiae noblitaris lapideae jam ruinosae in foro ejusdem oppidi publico), ekkor szintén Bakos Dorottya tiltja eladását.

249 1609-ben Szerafin Imréné 15. ábra. A Szerafi-fundus a 17. század végén 248 B.-A.-Z. m. Lt. XII-1. Proth. A. 2. kötet 5. p. 249 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/1. 3. köt. 642., 650. és 735. p., LV. 501/a. 3. köt. 704. és 745. p.