Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

kodnak, melyek egyike már puszta, a másikat pedig pénzen vették, a Piac vagy Derék utcában a szomszéd keletről az anyaszentegyház Vasznehaza nevű háza, nyugatról pedig nemes Thilai Bálinté.

243 A nemesi ingatlanok - a miskolci nemesi házak középkori asylum-jogának örököseiként - a kora újkorban is megtartották azon kiváltságukat, hogy az oda menekült „latrok" kiadatását tulajdonosuk megtagadhatta. 1665-ben a diósgyőri főkapitány panaszolja a felső-magyarországi főkapitánynak, hogy a miskolci nemesek házából még a miskolci főbíró segítségével sem tudja az odamenekült kóbor katonákat kihozni.

244 Bizonyosan ilyen, valószínűleg még a középkori asylum-jogot őrző épület volt a tapolcai apátság háza a Piacon. 1633-ban egy tanúvallatásnál így emlékeztek a ház menedékjogára: „az miskolci háznak oly szabadsága volt, hogy ha valamely halálra való ember odament is, tehát senki egyéb hozzá nem nyúlhatott, hanem szintén az háznak ura engedelmébül. "

245 Miskolc legkülönösebb sorsú, a topográfiában a legújabb időkig egyazon néven szereplő újkori telke a Szerafi(n)-fundus, amely történetében a városét is magával görgette (15. ábra). Az itt állt ház az 1563. évi urbáriumának 17 óvárosi nemesi háza között így szerepel: özvegy Golofynéé (relictae Golofy).

246 Ezt a házat és telket (domum et curiam civilem) az uralkodó 1561-ben nemesíti meg, vagyis menti fel minden állami és földesúri teher alól gazdáját, Szerafin Kristófot, a diósgyőri urak szervitorát. A ház szomszédja ekkor: keletről a közrendű Sarlai György, nyugat felől nemes Bakos András.

247 A két elit család, a Szerafin és Bakos az urbáriumban is egymás mellett szerepel a nemesi házak között, így valószínűsíthető, hogy ebből a két kora újkori udvarházból lett később a több telekből álló, nagy Szera243 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 5. köt. 153-154. p. 244 Voltak volna, kegyelmes Uram, még hárman azféle latrok, kik Meskolczon megrészegedvén egymásra támadtanak, és sebben estének valami nemes emberek házánál. Módom azért azoknak megfogásokban nem volt, mivel nemes emberek házánál voltának [...] az meskolczi bíró mondotta magát, hogy őneki nincsen abban módja, hogy megfogassa őket és nemes ember házára menvén. MOL P 71 (Csáky cs. lt.) Fasc. 254. 245 Providus Petrus Kardos Zirmaiensis, annorum quadraginta octo. Tanúvallatás a tapolcai apátság miskolci házáról és szoléiról. 1633. HmLt XIII-3/c. 51. Cl. III. fasc. TTT. N° d/2587 246 MOL NRA 722/33 és 723/33. vö: GYULAI É. 1997/b. 247 MOL NRA 722/32 és B.-A.-Z. m. LV. 1501

/b. Sp. I. k. 77.