Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

A malmoknak nemcsak építése, hanem rendben tartása is tőkeerőt, szakértelmet, állandó karbantartást igényelt, ezért az egyház zselléreinek egyik fontos kötelessége a középkor óta a kétkövű, felülcsapó Papmalom rendben tartása, mégpedig a „malomtöltés, malomárok-tisztítás, ásás". A malomkő biztosítása és „a malom minden rendbeli építése" a város feladata,

196 az 1670-es években Sárospatakról hozatnak Miskolcra malomkövet.

197 1626-ban a Városkönyvbe is bejegyezték a malom legfontosabb épületeit - a kőalapozású fedett malomházat, gátat és zsilipberendezést -, „a házát, hajazatját, kőpadját, gátlását, az malomkövet, gerendelt, silibfát". Ehhez a malomhoz (már a középkorban is említett) kis utca vezetett, s a város malmára folyó patak mellett nemcsak kovácsműhely szerepel a Kötelkönyvben, hanem egy halastó is a város közepén (6. kötél), amelyet - a korabeli gyakorlaüiak megfelelően - valószínűleg a malomárokból rekesztettek el. A XVII. század második felében alapjaitól újjáépített Szepessyféle felsőmalmot 1701-ben felmérték az értékét megbecsülendő. A malom két részből állt, a (kender)törőből és a kétkövű gabonaörlőből, melyek nemcsak épületükben, hanem a vízműveket tekintve is elváltak. A kendertörőhöz kisebb hozamú patakvizet vezettek, s ez egy zsilippel találkozott a nagymalom (Szinva)vizével: „amint a törőtül alájön a víz és öszveszakad a malom derékvizével a süyibfőtül [- zsiliptől]".

198 Szepessy Pál úgy újíttatta meg a régi malmot, hogy a malmon felül 78 öllel szakadt ki a régi árok a folyóvízből, s ezt erősítették-magasították meg töltéssel, a zsilip fölött 12 ölnyire.

195 A kora újkori Miskolc legkülönösebb malma és a hozzá tartozó vízművek a híres, XVI. századi miskolci prédikátor, Hevessy Mihály családjának kúriájával kapcsolatosak. A prédikátor fiának, Hevessy Dánielnek egykori miskolci kúriája 1649-ben egy vármegyei vizsgálat során már a kassai Miskolczi Gergely tulajdonában van a Piac vagy Derék utca keleti végén (in orientait fine plateae Piacz aut Derek 196 SRKLt. LRB 197 NYÍRY D. 1927-1928. 111. p. 198 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a. 1. köt. 210. p. 199 ...úgy kellett tölteni a vízároknak a partját, a régi árkát alulról ásni nem kellett, sőt tölteni, a süyibfőtül fogva felülre mintegy 12 ölnyire elől, mintegy embernek övedzéséig, de a silyibfőnél torkig is kellett tölteni, mivel akkor is folyt ezen mostani árkon a víz és igen elmosta volt az erre folyó víz. B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. XVHI. XI. 1006.