Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

sabbra emelték, gátolja a patak folyását, s így a pálosok nemesi telkén létesített ősi, de most puszta malomhelye vízben áll, és majdnem elmerült már a felgyülemlett vízben.

190 A pálos malom a város alsó végén az egyik legfontosabb miskolci épület volt a XV. század eleje óta a mellette lévő kocsmát tartó kúriával, s a kétkerekű alulcsapó malommal,

191 melyet a pálos rend az újkorban többször árendába adott. A hódoltság végére pusztává lett épülete egy kissé a pálos rend bükkaljai birtokainak újkori sorsát is magában hordozta. 1607-ben Gombos András kúriái is veszélybe kerültek, mert a város lakosai malmukat úgy kezdték meg építeni, hogy a víz szűk mederbe terelése házaikat elöntéssel fenyegeti.

192 A város épülő malma a régi malomtulajdonosokat is sértette, így Zalatnay Mihályt és feleségét Fánchy Annát, akik ugyanekkor sérelmezik, hogy a város a malomhoz vezetett vizet visszatartja.

193 A malmok körül felgyülemlett víz nemcsak a házakat, utcákat veszélyeztette elöntéssel, hanem a művelt határt, legelőket is. 1634-ben Jenke puszta birtokosa, a tapolcai apát és Miskolc zálogbirtokosai tiltakoznak a vármegyénél amiatt, hogy a Bárius család Alsózsolcán a Sajón malmot épít, mivel „azon malom az miskolci határnak és pástjának nagy kárára lenne".

194 A Szinva alsó folyásán, a város szélén létesült a XVI. században Miskolczi Lőrinc, majd a Dőryek ingatlana, melyet Alsómalomnak is hívtak. Az egri káptalannak a Dőry-javakról tartott 1696-os tanúvallatása során a malomhelyre telepített épületekről is megemlékeztek: „A Szinyva vizén lévő alsó malomhelyen volt egy malomház két kőre, egy kis udvarkája, de szín vagy marhaállás semmi nem volt, Mindszent felől napkeletről semmit ahhoz nem bírtak... a Mindszent felől való részén volt a víznek építve és bekerítve egy kis udvarkával, de hogy Szentpéter felől való részén a víznek valamelly darab részét bírták volna oda, nem tudom, de mindgyárt ottan Dőry Ferenc uram majorja volt."

195 A tanúk az égtájak megnevezése helyett a víznek Szentpéter és Mindszent felőli oldaláról beszélnek (13. ábra). 190 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/c. IX. V. 827. 191 DOCUMENTA ARTIS PAULINORUM 1975. 1. füzet. 78-79. p. 192 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 3. köt. 715. p. 193 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/1. 3. köt. 687. p. 194 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 5. köt. 185. p. 195 FLE AV N° 2066.