Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

valószínű, hogy nem a szabad járásukat, hanem árulási kiváltságaikat sértette a miskolci nemes. 1694-ben egy Mészár utcai jelenetnek, amikor nemes Pálóczi Jánosné nemes Anyicska Anna Dőry András háza előtt annak gazdáját rút szitkokkal fenyegette, három szemtanúja is volt, mind a három mészáros. Mészáros Éliás éppen a mészárszéket tapasztotta, Mészáros Pál „belől lévén az mészárszékben"', Mészáros Jutka a mészárszék alatt állt, vagyis a bódé elé épített, cölöpökön álló nyitott építmény alatt, amely az esőtől védte az épületet és a mészárszék vásárlóit.

133 Ezek a mészárszékek a Piac végében a középkor óta meghatározó elemei a miskolci városképnek, de a XVLT. században már kúriák is álltak a mészárszékek és a Piac találkozásánál keletkezett téren. A Piac nyugati széléhez csatlakozott középkori mészárszék-sor és háromszögű tér a kora újkorban - gazdasági jelentőségét is megőrizve - a város igazgatási centruma lett. Ez funkcióváltozás összefüggött Miskolc 1544. évi pusztításával, ugyanis az uralkodó több kiváltság- és védlevélben támogatta a felégetett várost, amely ekkor már zálogbirtokosok joghatósága alatt állt, de az eredeti birtokos, az állam feje nem feledkezett meg a magas portaszám alapján adózó mezővárosáról. Miskolc lakói kéréssel fordultak I. Ferdinándhoz, aki a Mehmed budai pasa serege által felprédált város felvirágoztatása céljából 1550-ben adománylevelet bocsátott ki, s ebben néhai János deák visszaháramlott puszta telkét városa polgárainak és lakosainak adományozta városi mészárszéknek.

134 A telek szomszédai: kelet felől Tánczos István háza, nyugat felől a „pyach melleik való ucza" nevű út. Ez az út vagy utca a Fábián-kapuhoz vezető Mészár majd Fábián utcával azonos, s a telek az adományozás időpontjától kezdve a város kommunitásának legfontosabb ingatlana lesz. Az 1563. évi urbáriumban 5 városhoz tartozó telket írtak össze, az egyik valószínűleg a mészárszék.

135 Az 1550-ben kapott telek remek topográ133 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 13. köt. 50-52. pp. 134 ...annis proxime transactis per exercitum Thurcarum duce Mehmeth passa Budensis vastatum igneque exustum esse dicitur, consulere fundum sive sessionem désertant quondam Joannis literati in publica piatea praedicti oppidi nostri Myskolcz... pro publico macello sive carnario et in utilitatem augmentumque rei publicae ejusdem oppidi nostri. B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501

/b. Sp. I. 2. k. 4. 135 KUBINYI A. (szerk.) 1996. 234. p.