Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

Mindszent középkori különállása a XVII. századra birtokjogi szétváláshoz vezetett, ez a szétválás azonban erősebb volt, mint a miskolci telkek megosztása a zálogbirtokos conpossessorok között (akiket rokonsági kapcsolat is egybe fűzött), így megkezdődött a zsellérnegyed külön községgé alakulása. Miskolc topográfiájában a két középkori városrész (Óváros-Újváros) elkülönülésének megszűnése mellett Mindszent elválása a legszembetűnőbb újkori változás. Mindszent különállása a megnevezésekben is megmutatkozik: külön utca (1698: segregationi plateae vulgo Mindszent dictae),

95 kúria-udvarház, kuriális utca (1661: piatea seu curia Mindszent; 1665: Mintszent nevű curialis utca)

96 bár még a város részének, egyik utcájának tekintik. Mindszent elkülönülését fokozta az a tény, hogy földesura, az oltárigazgató-apát katolikus volt, így zsellérei, tisztviselői között is valószínűleg több katolikus lehetett. A katolikus egyház egyébként nemcsak javadalomnak tekintette Mindszentet, hanem a vallás egyik lehetséges bástyájának is, hiszen 1621-ben II. Ferdinánd azzal a felszólítással javadalmazza Deáky László szentgyörgymezei prépostot és esztergomi kanonokot az apátsággal, hogy ott elegendő papot tartson az istentiszteletek végzésére.

97 Hogy az ispotály templomában végül miséztek volna a XVII. században, nem szól róla forrás, bár 1695-ben már említik az itteni plébánost, Kaszonyi Zsigmondot (reverendo Sigismundo Kaszony plebano in Abbatia Tapoltza), amikor Dőry Andrást beiktatják miskolci kúriájába.

98 1698-ban is miskolci plébánosként fordul a város tanácsához egy szerencsétlen ember adójának ügyében.

99 Mindszentet azonban már előbb is valamelyest katolikus szigetnek tekintették a kortársak a református városban. 1632-ben Kömlei Török János diósgyőri vicekapitány ellen Czeh János akkori tapolcai apát tiltakozik a vármegye előtt, mert az néhány gyalogos katonával az apát és egyház mindszenti kőházára tört, puskát rántottak, és a házhoz tartozó jobbágyokat, az egyház iránti tiszteletet semmibe véve, ekképpen szidalmazták: „Kapás bes95 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501

/c. IX. V. 822. 96 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501

/c. XIII. XII. 349. és LV. 501/a. 8. köt. 160. p. 97 SÖRÖS P. 1912. 385. p. 98 A leleszi konvent oklevele. 1695. B.-A.-Z. m. Lt. XIII-14. XXVII. 2. 99 P. Kaszony Sighmund levele Miskolc tanácsához. Miskolc, 1698. jún. 25. B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/b. III. III. 24.