Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

ra). A négy telek nemcsak a belsőségben, hanem a határban is együtt birtokolt, de a középkori források elégtelensége miatt erre csak következtethetünk. A kötél így nemcsak a mérőeszközt, a földmértéket (= 1 királyi hold) hanem a beltelek utáni határrészre vonatkozó jogosultságot is kifejezte. A Kötelkönyvben négyesével, kötelek szerint írták össze a telkeket, 70 számozott kötélben, de a város megváltása miatt elkészített összeírás előtt valószínűleg ősi módon, számozás nélkül használták, mivel mindenki tudta, ki az a másik három, akivel egy kötélben van, mint 1666-ban is egy vármegyei tanúvallatás során.

75 Ugyanezek a kötelek a határban is összetartották a jobbágyokat.

76 A miskolci teleknagyságot a 84 ár nagyságú királyi hold nagyságával közel egyező miskolci kötél negyedével, 1990-2200 m

2-rel határozhatjuk meg.

77 A kötél azonban megmaradt mérőeszköznek is, amikor 1694-ben Dőry Ferenc örökösei között osztályt tettek egy szőlőben, „kötéllel mérték a két részt, mind a felin, mind a közepin, s mind az allyán a két rész szőlő egy arányú volt".

79, A kötelek teremtette összetartozás, amely a gazdálkodásban és a telkek tulajdonában a középkor óta meghatározó volt, a városképben csak a telkek hasonló - 2000 m

2 körüli - nagyságában mutatkozott meg, egyébként rejtve maradt. A telkek egymásmellettisége, mérete, utcák szerinti tagozódása, ama topográfiai sajátossága, hogy a házak az utcára néztek, a telek, udvar vége pedig a folyóvizekre, a Szinvára, Pecére futott ki, szintén középkori örökség volt. A kora újkori összeírások megkülönböztetnek jobbágytelkes és zsellértelkes utcákat, illetve fő utcát és mellékutcákat, de ez a struktúra már a középkori topográfiát is jellemezte. Ha az országutakon kívülről közeledünk a hódoltság kori városhoz, mindhárom városkapun belül kerülve zsellérutcákon át halad az út a város központja 75 ...az néhai Kovács Boldisár háza fundusa, mellyen mostan Kún Pál lakik, ha által ment-é az Pece folyásán, mint az két fél szomszédgya, akivel ugyan egy kötélben vagyon? Tállyai János: azon háznak az fundusa is szintén annyira terjed ki, mint az két fél szomszédé. Bencsik István: az őkegyelme fundusa is szintén annyira megyén ki, mint az enyém és az több szomszédoké. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501

/c. XVII. I. 46. 76 Szabó Miklósné adott egy ortványt Húsvéth Istvánnak öt forinton, mely ortványnak napkelet felől vagyon szomszédságában Domonkos Gergelyné földe, napnyugatról az Vitéz János kötelek. B.-A.-Z. m. Lt. LV. 1501/a. 1. köt. 219. p. 77 A miskolci kötélről bővebben: GYULAI É. 1997/c. passim 78 B.-A.-Z. m. Lt. LV. 501/a. 13. köt. 280. p.