Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

legrégebbiek: Miskolc 1544-1552 közötti portális adóösszeírásai valamint a diósgyőri uradalom - Miskolc mezővárost is tartalmazó 1563-as urbáriuma.

74 Az urbárium a jobbágyi kötelezettségeket, a portális adóösszeírás a város portáit, adóképességét, adóalapját rögzítette, de az összeírások készítői utcák, városrészek, lakónegyedek szerint haladtak, ami nemcsak a módszerességet és pontosságot mutatja, hanem azt is, a településrendben elfoglalt hely összefügg lakója társadalmi állásával, adóképességével. 3. táblázat: Miskolc portaszáma 1544-ben Városrész, utca Telek (porta) Zsellér (porta) Balassa Zsigmondnak fizet: Balassa Zsigmond [Óváros] 86 Libertinusok 4 Újváros 34 Meggyesalja 22 Nagy Sebestyén - zsellérek 1 Hunyad - zsellérek 15 Boldogasszony - zsellérek 3 Kiskassa - zsellérek 5 molnárok 8 Mindszent - zsellérek 3 őfelségének fizet: nemes Horváth Gergely - zsellérek 2 nemes Kunovith Miklós - zsellérek 3 Az urbáriumba felvett telkek azonban - a portával ellentétben már a város valódi topográfiai egységeit, az egymás mellett kimért házhelyeket jelentik. 74 A város 1544-1696 közötti portális-dicális összeírásai megtalálhatók a Magyar Országos Levéltár E 159 (Comit. Borsod - Borsod megye) c. fondjában, illetve mikrofilmen a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban (Miskolc). Az 1563-as urbárium több példányban is fellelhető a Magyar Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones fondjában. Regestrum super proventibus consuetis de pertinentibus castri Diosgyeivr per commissarios Sacrae Romanorum Caesereae Regiaeque Maiestatis décima, nona, die mensis May, anno Domini 1563. diligenter inquisitis címmel, jelzetek: MOL UeC E 1565/1, 87/73, 92/1. A továbbiakban e forrásokra külön nem hivatkozunk.