Miskolc története II. 1526-1702-ig (Miskolc, 1998)

MISKOLC TOPOGRÁFIÁJA A XVI-XVII. SZÁZADBAN - GYULAI ÉVA

mellé felsorakoztatta a négy telek közös külsőségeit is. A hódoltságot követő összeírás Miskolc határát klasszikus háromnyomásos földhasználati rendszerben mutatja, három határrésszel: az Alsó-, Felső- és a Győr-felé való nyomással (8. ábra). 1. táblázat: Szántóföldek Miskolc határában (1702) 1. Alsó-nyomás 2. Felső-nyomás 3. Győr-felé való ny. Egyéb Félholdas Akasztófa alatt A szőlőhegy alatt Bugyik Kallószer Nádszög-Szép-hegy A Szinván innen Kövecsesdomb A szőlők alatt A hídláb alján A Szinván túl Bábonyibérc Pástrajáró Harasztrajáró Malomradüllő Fermező Keresztfaszer A haraszt alatt A haraszt alatt Ágazat Új oszlás A Maróc út alatt Határ mellett Halicka Borsószer Örvényszög A víz között Fábián-kapun kívül Fövenyszer Besenyőfelé Kövecsesrév Keskenyfarkú Kallószer Bábonyibérc Szinvaszög Előér Kőporos pincéknél A víz között Az úton kívül Középjárás Borjúszer Az úton alól A kapu előtt Kövecsesdomb Pástrajáró Füzes végében Hulicka Felsőrév Kövecsesdomb Bodóvölgyére Bebek alatt 1669-ben nemes Veres András birtokán osztoznak gyermekei, s a miskolci ház után az alábbi földeket osztják meg: az Alsó vagy Csaba felől való nyomáson hat föld (a szőlő alatt a kapun kívül a Félhódossal, Keresztfaszer, Kallószer, Kisoszlás, Harasztrajáró), Szentpéteri járásban (= Felső nyomás) hat föld (Holyickára járó, Akasztófa alatt, Maróc útnál, Harasztrajáró), Győri nyomáson (Avas végi pincéknél, Győri útnál). A család másik, újvárosi háza utáni földek neve: Újvárosi nyomás, belső Holicka, a Fábián kapun kívül a Bábonyibércen és a Fábián kapunál kint.

59 A 3 nyomásnak vagy járásnak a határ topográfiájában való elhelyezésében segíthet a városról készült első kéziratos térkép.

60 A térkép igazolja, hogy a szántók a várost kelet és nyugat 59 B.-A.-Z. m. Lt. IV. 501/d. III. I. 13-14. és IV. 501/1. 5. köt. 502. 60 HOM HTD II. 326. GYULAI É.-TÓTH P. 1993. 42^3. és 1. kép.