Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC BIRTOKTÖRTÉNETE A KÖZÉPKORBAN - DRASKÓCZY ISTVÁN

ősének valamilyen szerep jutott már a honfoglalás idején is ezeken a tájakon. Ugyanakkor Györffy György azt hangsúlyozza, hogy nem Borsodban, hanem Bars megyében, a Garam vidékén telepedhetett meg eredetileg ez a rokoni közösség, ott tehát, ahol Anonymus szerint egyenesen két várat is épített a honfoglalók egyik vezére, Bors. Az újabb kutatás igazolta, hogy a Bés nemzetség a Miskolc genushoz tartozott. A borsodi táj honfoglalás kori nemzetsége velük szemben az Örsur genus lehetett. Böngér leszármazója ezek szerint csak az államalapítás idején került Borsodba. A megye is róla kapta a nevét. A szerveződő megye élére Szent István király állította Borsodot, akit jelentős birtokokkal adományozott meg az uralkodó. (Anonymus informátora számára már az ezen a tájon fekvő birtokok voltak a fontosabbak.)

5 Utódai itt telepedtek meg. Egyiküket hívták Miskolcnak, aki nevet adott a legfontosabb birtoknak, és akinek a nevét a XIII. századi ősök már használták.

6 A gesta írója alapján a korai birtoktömb két részből állt. Az egyik fertályt Miskolc alkotta, amelyen a nemzetségnek több ága is osztozott a XIII. században. A másik részhez Diósgyőrt számította a névtelen szerző. Miközben a nemzetségnek a miskolci birtoklása oklevelekkel igazolható, Diósgyőrre ilyen adatok nem találhatók. Ennek a helységnek a földje a várbirtokok közé tartozott. Mégis valószínűsíthetjük, hogy eredetileg ez a vidék is a nemzetségi birtokállományhoz számított. Mint ismeretes, a Szinva patak eredetileg nem szakadt be úgy a Sajóba, mint most, hanem Csaba után délnek kanyarodott, a Sajóval és a Hejővel párhuzamosan folyt, hogy majd csak Csecs alatt torkolljon a folyóba. Úgy tűnik, hogy ennek a vízfolyásnak (Szinva) a vidéke volt az a települési egység, amelyen belül a helységek kialakultak. 5 GYÖRFFY Gy. 1987. I. köt. 415, 737, 741. p. GYÖRFFY Gy. 1988. 103. p. Borsod megye kialakulására még: KRISTÓ Gy. 1988. 396-398. p. ő sem tartja lehetetlennek, hogy Borsodnak hívták az első ispánt. Arra, hogy XI. századi adományokat Anonymus tévesen Árpádnak tulajdonít, másutt is akad példa. (Vö. az Abák taktaközi javai.) SZŰCS J. 1993a. 46-51. p. Igaz, a szerzőt hozzájuk is közeli kapocs fűzte: GYÖRFFY Gy. 1988. 102. p. 6 KRISTÓ Gy. 1983. 26-50. p.