Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC TÖRTÉNETÉNEK FÖLDRAJZI HÁTTERE - RINGER ÁRPÁD

mint ahogyan azt Vértes nyomán hosszú ideig hitte a kutatás. 2025 ezer éves korával egyidős a közép- és kelet-európai felső-paleolit gravettien kultúrával és alig valamivel lehet idősebb a francia solutréennél. A hozzávetőleg 30-32 ezer éve záródó 3. rétegből, annak mélyebb szintjeiből - meglepő módon - jellegzetes szeletai, két oldalon megmunkált kőszerszámok mellől - a revíziós munkálatok során - a gravetti kultúra igen régi elemei kerültek elő: például az úgynevezett tompított hátú pengék. Úgy tűnik, mindinkább igazolódik a gyanú, hogy a szeleta kultúra származása szoros kapcsolatban állt az utóbbival. A bábonyienből kialakult ipar a középső-paleolitikum és a felső-paleolitikum között közvetlen átfejlődést bizonyítja Közép-Európa területén. A szeletaiak kőhegyű lándzsáikkal legfőképpen barlangi medvére vadásztak. Első azonosítható nyílt színi településüket Sajószentpéteren, a Nagy-Korcsolyás-tetőn Görög János és Tóth Péter találta meg - egymástól függetlenül - 1968-ban, illetve 1974-ben. Ásatását Simán Katalin végezte.

60 Felső-paleolitikum (35 ezertől Kr. e. 8300-ig) A Neander-völgyi embert legkésőbb napjaink előtt 35-30 ezer éve Európa-szerte felváltotta a magasabb, fürgébb mozgású, minden tekintetben a mai ember közvetlen ősének tekinthető Homo sapiens sapiens. Feltűnése számos technikai újítással járt együtt, az újonnan meghonosodott archeológiai műveltségben. Mindenekelőtt a kovakőmegmunkálás jutott el ekkor később és másutt soha el nem ért technikai színvonalra. Meglepő gyorsasággal felvirágzott a barlangi művészet. Területünkön a felső-paleolitikum idején a fejlett szeleta, az aurignaci és a gravetti kultúra népcsoportjai telepedtek meg a barlangokban és szabad ég alatt. A szeleta kultúra központja - mint korábban már erről említést tettünk - minden bizonnyal a város belterületére, az Avas aljára esett. Talán a jövőben az első - Mindszenti téren talált - lelőhelyük 60 SIMÁN K. 1988. 9-20. p.