Miskolc története I. A kezdetektől 1526-ig (Miskolc, 1996)

MISKOLC HELYE AZ ORSZÁG KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSHÁLÓZATÁBAN - KUBINYI ANRDÁS

Ábrány. Ezzel a kilenc elérhető központi hellyel 5 centralitási pontot kap a város. Problematikus a helyzet a IX. kategóriánál, a vásárok kérdésénél. Miskolcnak volt két hetipiaca, O-Miskolcon és Új-Miskolcon is egyegy. Mint láttuk, Ó-Miskolcon szerdán, Új-Miskolcon hétfőn tartották a hetipiacokat. Azt is láttuk, hogy a sokadalom kérdése bonyolult. Egyetlen említése van a sokadalmaknak a varga céh kiváltságlevelében: csakhogy ez szó szerinti átvétel a pesti vargák céhleveléből és ezért nem lehet alapul venni. Sokadalomalapításra 1580-ig nem maradt fönn forrás. Ezzel szemben egy évvel előtte, 1579-ből Miskolc városi jegyzőkönyve már tud sokadalomról.

6 Az sem érdektelen, hogy a hetipiac-adományozásokról sem maradt fenn oklevél, így tehát a kérdés nyitott, valószínű az, hogy ez a feltételezett miskolci sokadalom vagy sokadalmak a templomok búcsúival függenek össze. Ez Európa-szerte nem szokatlan eset, gyakran előbb tartanak templombúcsú alkalmával nagy területre kiterjedő sokadalmakat, mielőtt erre királyi kiváltságlevet szereznek - bár elvileg az sem zárható ki, hogy a kiváltságlevél megvolt, csak elveszett. Erre számos példát lehet az európai várostörténetből hozni. Egy példával szeretném a kérdést megvilágítani: ez pedig az igen jelentős - nemzetközi szempontból is jelentős - vásárokkal rendelkező Linz osztrák városra vonatkozik. Linz mindkét vására templombúcsúból nőtt ki, az egyikre III. Albert osztrák herceg 1382. évi kiváltságlevele fennmaradt, a másikra ugyan V. László 1453. évi kiváltságlevele úgy hivatkozik, hogy azt is III. Albert kiváltságolta volna - erre azonban nem maradt fenn adat. Ez a második sokadalma Linznek 1453-ban mint a ferences templom templombúcsúi sokadalma fordul elő az oklevelekben. Jóval előbb már azonban ennek a templombúcsúhoz kapcsolódó sokadalomnak a megtartását igazoló adatok fenn is maradtak.

7 Elképzelhető, hogy Miskolc esetében az 1445. januári adat vezethet tovább, amikor is mind Ó-Miskolc, mind Új-Miskolc a saját plébániatemplomaik, azaz a Szent Istvánés a Boldogasszony-plébánia látogatói számára a pápától búcsúengedélyt kérnek. Ezzel nyilván növelni akarták a templom látogató6 TÓTH P. 1990. 18. p. 164. sz. 7 RAUSCH, W. 1996. 179-181. p.